Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Fontos tisztázni, hogy a lakáspiac a járvány magyarországi megjelenése előtt elérte a tetőpontot: az adásvételek száma már 2019-ben csökkenésnek indult, 2020 viszont a lakásárakban is a trendforduló éve volt - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A befektetési célú lakásvásárlók idén azzal szembesülhettek, hogy a bérleti díjak csökkennek, ráadásul a lakásárak is a csúcson vannak.

A hozamok csökkenése miatt újabb ingatlan vásárlása számukra már nem volt jó üzlet, ezért idén már a saját célra vásárló vevők uralták a keresleti oldalt. A külföldi turisták eltűnése miatt Budapest belső kerületeiben a rövid távú lakáskiadás is leállt 2020-ban, ami lejtőre küldte az albérletárakat. Ősz végére pedig már országos trenddé vált a bérleti díjak csökkenése. Ehhez jött még, hogy a járvány miatt a külföldi vásárlók is távol maradtak, így a lakásárak igazodni kezdtek a hazai vásárlók anyagi lehetőségeihez.

A magyar lakáspiac igazi hullámvasútra ült fel 2020-ban. A korábbi évekhez hasonlóan erősen indult a január-február, de a koronavírus márciusban derékba törte a lendületet. Az első hullám heteiben jelentősen, 40-50 százalékkal esett vissza a forgalom, s ugyan őszre visszakúszott a kereslet és a forgalom a tavalyi szintre, de októbertől megint a kivárás lett a jellemző  a 2021-től életbe lépő extra lakástámogatások miatt.

Így alakultak az árak

Az ingatlan.com adatai szerint az idei árcsökkenés majdnem általánossá vált. Akik idén adták el a fővárosi lakásaikat, azok a járvány magyarországi megjelenése előtt, februárban négyzetméterenként átlagosan 722 ezer forintot kaptak, akik pedig decemberben, azok 681 ezer forintot. Az ingatlanhirdetési portál 6 százalékos négyzetméterárcsökkenést mért egy év alatt.

A többi városban is 6,4 százalékkal, 367 ezerről 343 ezer forintra mérséklődött az átlagos négyzetméterár február óta. A községekben pedig 2,6 százalékkal 203 ezer forintra. Egyedül a megyei jogú városok számítanak kivételnek, ahol 4,2 százalékkal 379 ezer forintra nőttek az átlagos eladási négyzetméterárak az ingatlan.com adatai szerint. "Továbbra is igaz tehát a trend miszerint a lakáspiac motorja a regionális központként is működő nagyvárosokba költözött."- fogalmazott Balogh László

Nem várható érezhető drágulás

A járványból adódó bizonytalanság miatt egyelőre nehéz konkrét előrejelezni a lakáspiac jövőbeni alakulását. Nagy kérdés, hogy mikor kezdődhetnek el a tömeges oltások, mikor kezd felívelő pályára állni a gazdaság, mikor javulnak a munkanélküliségi adatok - mondja az ingatlan.com szakértője, aki az eddigi ingadozások után nem számít extrém fordulatokra. "A lakáspiac sajátosságaiból adódóan van egy alapvető stabilitás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben is lesznek háztartások, amelyek eladni és vásárolni szeretnének, például gyermekek születése miatt vagy akár szét- vagy összeköltözésből adódóan, ami  támaszt ad a lakáspiaci forgalomnak - fogalmaz Balogh László. Példaként a 2008-as válságot említi, amely előtt, 2007-ben 180 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, 2008-ban közel 140 ezer, de 2009-től is tető alá hoztak évente 83-86 ezer adásvételt.

Mit hoz az új program?

Várhatóan az állami lakásprogram új elemei, a kedvezményes lakásépítési áfa újbóli bevezetése, a csokos lakások illetékmentessége mellett a 3 milliós lakásfelújítási támogatás segítheti majd az élénkülést. Utóbbiról a szakember azt is elmondta, hogy kétféle hatást gyakorolhat a program: egyrészt a felújítandó lakások iránti keresletet élénkítheti, de a másik oldalról lehetnek olyanok, akik inkább a felújítást választják a költözés helyett, ezért ők nem jelennek majd meg vevőként a piacon. Érezhető drágulás nem várható, mert a megfizethetőség plafonja közelében vannak a lakásárak a legtöbb településen. Piaci élénkülés 2021-ben inkább az adásvételek számának növekedésében lesz tetten érhető.