A Balaton népszerűsége töretlen, ingatlanpiaci jelentősége a főváros után a második legerősebb lokációvá teszi. A szezonalitást felváltotta az egész éves, állandó kereslet, amely egyelőre jóval magasabb, mint a kínálat. A járványügyi helyzet miatt a városi lakásokban ragadt emberek szeretnék újra szabadnak érezni magukat, és ha van spórolt pénzük, akkor azt szívesen fordítják nyaralóvásárlásra - állítja Benedikt Károly, a Duna House pr és elemzési vezetője.

A szakértő szerint a tavaly kezdődött trend még mindig tart, a kereslethangsúlyos piac  és a szűk kínálat miatt további áremelkedés várható.

QP | Quality Placement

Az északi part használt nyaralók átlagos négyzetméterára 402-675 ezer forint között mozog, de újépítésű lakás esetén sok esetben az 1 millió forintot is meghaladhatja. A Balaton déli partján 438-635 ezer forint között kínálják a használt nyaralók négyzetméterét, az újépítésű ingatlanok is minimálisan olcsóbbak, de jelentős különbség nincsen ebben a kategóriában. Már a déli parton is minimum 40-50 millió forint kell ahhoz, hogy élhető nyaralóingatlant lehessen találni, a felső határ viszont a csillagos ég.

A drágább ingatlanok esetében jellemzően már nem is az ár-érték arány alapján, hanem emocionálisan, a kényelmi szempontokat előtérbe helyezve döntenek a vásárlók a  szakértő szerint.

Veszprém megyében a Tihany-Csopak-Balatonfüred háromszög, Somogyban pedig Balatonföldvár, Balatonlelle és Fonyód a legnépszerűbb ingatlanpiaci célpontok Siófok mellett.

A 25 millió forintos befektetés sem lehetetlen, de cserébe kompromisszumot kell kötnie a potenciális vevőnek. Ekkora összegért ugyanis már csak a másodvonalon, Zamárdi helyett így például Balatonendréden lehet ingatlant vásárolni. Ezek, a vízparttól 3-5 kilométerrel távolabbi települések is megindultak a piacon, az elmúlt évekhez viszonyítva akár már 2,5-szeres áron adhatóak el a régebbi típusú házak – az érdeklődés ebben az esetben is igen magas – tette hozzá Benedikt Károly.

Még mindig a magyar vevők vannak többségben, 70-80 százalékban Budapestről érkeznek, de számottevő a Fejér megyeiek aránya is.

A külföldiek közül  az osztrákok, németek és hollandok a Balaton nyugati részében választanak új – szezonális – otthont.

A magyar családok közül a csokot  és sok esetben a falusi csokot kihasználva többen költöztek városokból, vidékről a vízpart környékére, de számuk így sem jelentősen, hiszen ugyanakkor nem lett több munkalehetőség a Balaton környékén. A térség továbbra is tipikus nyaralóövezet, az üdülőket azonban már életvitelszerűen, teljes értékű lakásként használják a tulajdonosok, és ezzel párhuzamosan ugyanazt a szolgáltatás-színvonalat (például üzletek, éttermek kínálata) is várják el, mint a nagyvárosokban.