Megéri-e a saját nyaraló? Mutatjuk, hogyan döntheti el könnyen

Nyaralás közben sokan gondolkoznak el azon komolyabban, hogy nyaralót vegyenek. Első pillantásra egyértelmű előnyök mellett nem szabad megfeledkezni a vásárlás mellett a fenntartási költségekről sem. is jelentősen megterhelheti a családi kasszát. Az OTP Ingatlanpont elemzése most azt vette górcső alá, mennyibe is kerül egy nyaraló fenntartása valójában, s megéri-e a vásárlás.
Szepesi Anita, 2019. június 13. csütörtök, 11:28
Fotó: Shutterstock

A legegyszerűbb számolással is egészen meglepő eredmények jöhetnek ki - mutat rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Nézzük egy lakóingatlanban és egy nyaralóban eltöltött nap árát úgy, mintha mindkét ingatlant egyszerre vettük volna meg, és az azt követő egy évben vizsgáljuk a számokat:

Egy 20 millió forintos nyaraló havi fenntartási díjaként számolhatunk 20 ezer forinttal, amely a rezsiköltséget, helyi adókat és a karbantartási munkák árát tartalmazza. Ez egy évre 240 ezer forintot jelent. A szabadságolások miatt - ideális esetben - mondjuk nettó 60 napnyi nyaralóban töltött idővel érdemes számolni, vagyis így négyezer forintba került egy "nyaraló-nap".

Egy 40 millió forintos, felújított, korszerűsített panellakás havi átlagos rezsije 40 ezer forint lehet, ami egy évben 480 ezer forint. Ha feltételezzük, hogy az évből fennmaradt 305 napot a család otthon tölti, akkor 1574 forint jön ki egy "otthoni-napra".

Ebből is látszik, hogy a nyaraló mekkora luxus (az egyszeri befektetés mértékét nem is nézve).

Venni vagy nem venni?

Semmi sem pótolhatja egy saját nyaraló érzését, de nem árt végiggondolni, hogy valóban szükség van-e rá- hangsúlyozza Valkó Dávid, majd hozzáteszi, ha valaki mégis a vásárlás mellett dönt, annak különösen oda kell figyelnie a követezőkre:

  • Mi van a tulajdoni lapon? Milyen az övezeti besorolás, az ingatlan rendeltetés szerinti jellege. Ha nem lakóházról, hanem nyaralóról, hétvégi házról, vagy gazdasági épületről van szó, az alaposan leszűkítheti mozgásteret akár bővítés, akár hitelfelvétel esetén. A besorolás ugyanis egyaránt meghatározza a beépíthetőség mértékét, és azt is, hogy a bankok a vételár mekkora hányadára hajlandóak kölcsönt adni. Üdülőre, nyaralóra csokot sem lehet igénybe venni.
  • Milyen biztosítás köthető? A legtöbb biztosító a sztenderd lakásbiztosításokétól eltérő, kedvezőtlenebb feltételekkel köt csak biztosítást. Érdemes alaposan tájékozódni, több ajánlatot is megfontolni, és a részletekre is odafigyelve megkötni a biztosítási szerződést.
  • Van-e, aki rendszeresen gondozza? Egy nyaralóban - éppen jellegénél fogva - csak szezonban tartózkodunk, miközben az ingatlannal kapcsolatos teendők folyamatosak. Hacsak nem akarunk rendszeresen lejárni, érdemes helyben megállapodni valakivel, aki gondját viseli, ha kell, intézkedik, vagy csak értesít bennünket, hogy teendőnk adódott. Társas üdülő esetén különösen fontos a jó viszony és a folyamatos kapcsolattartás a közös képviselővel.
  • Kiszámíthatók-e a költségek? Előre érdemes körüljárni, hogy milyen állandó közmű- és egyéb szolgáltatási költségekkel kell számolnunk, és erre létrehozni egy keretet. A közös kert, vagy partszakasz gondozása, a porta- és biztonsági szolgálat viszont jócskán megdrágíthatja egy ilyen ingatlan fenntartását, főleg úgy, hogy a szolgáltatásokat csak az év töredékében vesszük személyesen is igénybe.
  • Hosszabb-rövidebb ideig kiadnánk a nyaralót? Ha eleve kiadásra szánjuk, vagy csak átmenetileg adnánk ki a nyaralónkat, célszerű felvenni a kapcsolatot egy helyi ingatlanügynökséggel, ez megkímél bennünket a folyamatos ingázástól, és leveszi a vállunkról az üzemeltetéssel kapcsolatos terheket is. Jelenleg az ingatlan üdültetési célú bérbeadásából származó bevétel rendkívül kedvezően adózik, de azért érdemes figyelni az adójogszabályok változását is. Ahogy arra is fel kell készülni, hogy az önkormányzat az idegenforgalmi adó beszedése miatt rendszeresen ellenőrzi, hogy valójában hányan is tartózkodnak éppen az ingatlanban.

HOZZÁSZÓLÁSOK