Irányt váltott az albérletpiac

A járvány nem hagyta érintetlenül a budapesti albérletpiacot, egyre több a kiadó lakás, ami máris majdnem nyolc százalékos árcsökkenést generált, derült ki az Otthon Centrum (OC) legfrissebb kimutatásából.
Szepesi Anita, 2020. április 7. kedd, 16:51
Fotó: Getty Images

Az első negyedévben a fővárosban a bérlakások négyzetméterét havi 3000 forintért kínálták, elhelyezkedéstől függően. Amíg Buda népszerű területein (a III. és XI. kerületekben) a fajlagos díj 2800 forint volt, addig a belvárosban (a VI. és IX. kerületben) 3100 forint. A centrum másik szektorában (a VII. kerületben) 3200 forintot kértek egy négyzetméterért, míg a fővárosi csúcstartó ismét Angyalföld (XIII. kerület) lett a maga 3300 forintos négyzetméterenkénti díjával.

Ezek az összegek a 2019. évi átlagárnál 7,5 százalékkal alacsonyabbak voltak, ami egyértelműen összefüggésbe hozható a koronavírus-járvány következményeivel - összegezte az OC által közvetített albérletekről készült legfrissebb felmérést Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető.

Vidéken is csökkent az ár

A vidéki régióközpontokban a fővárosi átlagérték kétharmadáért lehetett bérelni az első negyedévben. A legmagasabb bérleti díjat Székesfehérváron és Debrecenben kérték (2300 forint négyzetméterenként), ezután következett Győr (2200 forinttal), majd Sopron (2100 forinttal). A többi régiós központban 2000 forint alatt volt a havi fajlagos bérleti díj átlagértéke. A legolcsóbban, négyzetméterenként 1600 forintért Kecskeméten kínálták a kiadó lakásokat. A vidéki albérletpiacon a fővárosinál mérsékeltebb volt a csökkenés mértéke.

A bérlők kilétét vizsgáló 2018-as KSH felmérés ugyanakkor figyelemre méltó szociológiai összefüggést tárt fel: kiderült, majdnem a bérlők fele (48 százalékuk) rokonok, ismerősök révén került kapcsolatba a lakás tulajdonosával, ami igazolja azt a feltételezést, hogy a bérbeadás személyes bizalmon alapuló üzleti kapcsolat és érdekközösség.

Ugyancsak az említett KSH-tanulmány állapította meg, hogy országosan az összes bérelt lakás 39 százalékát Budapesten, további 30 százalékát a megyeszékhelyeken adják ki, és csak kevesebb, mint egyharmad jut a többi városba vagy községbe. Ezek az arányok pedig jellemzően ma is irányadóak.

Nőtt a kínálat

Az OC tapasztalata szerint a kiadó lakóingatlanok száma nőtt az előző év azonos időszakához képest. A legtöbb albérletet Budán és a belvárosban (a II. és XIII., valamint az V. kerületekben), míg vidéken Debrecenben, Kecskemét és Nyíregyháza hirdették meg.

A már érzékelhető árcsökkenés egyértelműen a járványnak tudható be, és a következő hónapokban várhatóan tovább folytatódik az albérletárak mérséklődése. Ennek mértéke a járványhelyzet súlyosságától és hosszától függ. A keresleti oldalon a fővárosban és vidéken egyaránt hatott az egyetemek bezárása, az idegenforgalom és az ehhez kapcsolódó vállalkozások leállása. A diákok kiköltözése után az átmenetileg munkanélkülivé vált albérlők távozása is keresletcsökkenést jelez.

Ugyanakkor a piac reagál a változásra, az eddig jellemzően turisztikai célú bérletek egy része megjelenhet a hosszú távú bérbeadásban, ami főleg Budapesten és a régióközpontokban jelenthet kínálatbővülést. Mindez a bérleti díjak fél évtizede tartó növekedési trendjének megfordulását vetíti előre.

HOZZÁSZÓLÁSOK