Lassulás az ingatlanpiacon - de nem mindenhol

Az irodapiacon nincs jele a lakáspiacon már tapasztalható lassulásnak, az autóipari visszaesés sem hagyott nyomot a bériroda keresleten. Az építőipari kapacitáshiány viszont problémát jelent a fejlesztőknek. Az ingatlanbefektetési piac idei megtorpanása az ingatlanalapokra vonatkozó szabályozás megváltozásának és a MÁP+ elszívó hatásának köszönhető - összegezte a legfrissebb irodapiaci trendeket a CBRE mai sajtótájékoztatóján Borbély Gábor üzletfejlesztési és kutatási igazgató.
Szepesi Anita, 2019. november 5. kedd, 12:34
Fotó: Stockfresh

A harmadik negyedévben erősödött az ingatlanpiaci forgalom, 577 millió eurónyi befektetés érkezett a hazai nem-lakáscélú ingatlanpiacra. Ez negyedéves alapon 46 százalékos erősödés, az év első kilenc hónapjában regisztrált 1,1 milliárd euró pedig 3 százalékos növekedés az elmúlt év azonos időszakához képest.

Az év egészére azonban a tavalyi 1, 8 milliárd euróval szemben 1,5-1,6 milliárd eurót vár a CBRE. A csökkenés okai között Borbély Gábor a szűk termékpaletta mellett a MÁP+ elszívó hatását említette. A vásárlásban aktív ingatlanalapok kisbefektetőinek ugyanis vonzó alternatívát jelent az idén megjelent kötvény. Markánsan hatott a piacra az ingatlanalapok befektetési jegyeire vonatkozó szabályozás nyári megváltozása is (félévre nőtt a visszaváltási határidő), mindazonáltal ha a piac hozzászokik az új elemekhez és tud élni vele, jövőre már újra nőhet a befektetési volumen  - fogalmazott Borbély Gábor.

A kereskedelmi ingatlanok adásvételének csaknem felét (47 százalékát) budapesti irodaházak vásárlása adta a harmadik negyedévben, éves összesítésben ez az érték pedig 55 százalék. A kiskereskedelmi ingatlanok iránt az év elején gyenge volt az érdeklődés, de az ősz elején ez megerősödött, így az eddigi éves forgalom mintegy negyedét teszi ki ez a szektor, amelynek a részesedése a következő negyedévben tovább fog emelkedni a folyamatban lévő tranzakciókat alapul véve.

A piac további növekedését hozhatja ugyanakkor a növekvő irodapiaci építési aktivitás, idén 112 ezer, jövőre 217 ezer négyzetméter új irodaterülettel bővül a kínálat, amire azonban nemcsak befektetési oldalon, hanem a költözni vagy bővülni vágyó bérlők oldaláról is jelentős az igény. A budapesti üresedés ugyanis már egészségtelen szintre (5,7 százalékra) süllyedt, alig több mint 200 ezer négyzetméter iroda áll üresen a fővárosban, ezek jelentős része is többnyire külső kerületekben, régebbi házakban. Az idei új kínálat mintegy negyede, a jövőre piacra kerülő terület fele vár még bérlőre. Az intenzív kereslet Borbély szerint hosszabb távon fennmarad, a következő 10-20 évben nem fenyegeti komolyabb visszaesés ezt a területet - hangsúlyozta a szakember.

Csak a harmadik negyedévben 191 ezer négyzetméterre kötöttek bérleti szerződést, ami 82 százalékkal több, mint a nyári hónapokban. A tranzakciók 63 százaléka a jelenlegi bérleti szerződések megújítása volt.

Az erős kereslet, a mérsékelt új kínálat és a csökkenő kihasználatlanság miatt a bérleti díjak tovább emelkedtek. A teljes üresen álló állományt nézve a kínálati díjak átlaga 12,9 euró négyzetméterenként havonta, az "A" kategóriás kínálat ez már 15,3 euró, ami újabb 5 százalékos emelkedést jelent tavaly őszhöz képest. Az új építésű házakban a kínálati ár eléri a 16-17 eurót, a belvárosban pedig a legdrágább irodákat 25-26 eurós négyzetméterenkénti áron kínálják.

A fejlesztők nem tudnak lépést tartani a piaci igényekkel, hiába születnek ambiciózus, mindazonáltal jól megalapozott tervek, a szűkös építőipari kapacitások miatt a fejlesztések csúsznak, vagy elhalasztódnak - mondta Borbély Gábor.

HOZZÁSZÓLÁSOK