Melyek is pontosan az építményadó köteles reklámhordozók? 2018. januártól kiegészítésre került a helyi adókról szóló törvény (Htv.) építményadóra vonatkozó szabályozása, így a törvény felhatalmazása és rendelkezései alapján a települési önkormányzatok maguk döntik el, hogy illetékességi területükön bizonyos reklámhordozók után is építményadó fizetési kötelezettséget írnak elő, vagy sem.

Csüllög Balázs adójogász írása szerint az adó alanyának az minősül, aki az év első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa. Sok esetben azonban az adóalany nem is sejti, hogy bejelentési és adófizetési kötelezettsége lenne egészen addig, amíg értesítést nem kap az önkormányzati adóhatóságtól, például a tulajdonában álló ingatlant határoló kerítésre festett felirat, vagy közút melletti póznán elhelyezett reklámtábla miatt.

Kapcsolódó

Az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, négyzetméterben - két tizedesjegy pontossággal - számított felülete, mértékének felső határa pedig 12 ezer forint/négyzetméter. (Megjegyzés: a fővárosi kerületekben jellemzően e felső határ került rendeleti szinten rögzítésre.)

Milyen reklámhordozók után kell egyáltalán építményadót fizetni?

Amennyiben túlnyomórészt nem reklám közzétételét, elhelyezését szolgálja, úgy adókötelezettség nem merül fel. Így a példaként említett kerítés hiába tartalmaz reklámmegjelenést, a tulajdonos társaság termékét, szolgáltatását népszerűsítő feliratot, hirdetését, amennyiben a körülményekből megállapítható, hogy funkcióját tekintve túlnyomórészt védelmi, biztonsági és nem reklámközzétételi célt szolgál, nem lehet építményadó tárgya! - figyelmeztetnek az RSM Blogján.

A Reklámtörvény szerinti gazdasági reklám olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (termékek),szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (áruk) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

A törvény a gazdasági célú reklám alól kivételként említi:

  • a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,
  • az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,
  • a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá
  • a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést),valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket.

Aki a reklámhordozónak 2019. január 1-én Ptk. szerinti tulajdonosa december végéig az alábbiakat ellenőrizze:

Az illetékes önkormányzat rendeletben szabályozza-e a reklámhordozók építményadó kötelezettségét? Vonatkozik-e ez a saját reklámhordozónkra? Valóban adóköteles-e a reklámhordozó? Ha a fenti kérdésekre igenlő a válasz, be kell jelentkezni a hatóság felé, mert az önkormányzatok adóellenőrei januártól várhatóan ismét élesítik kameráikat.

Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó helyi adó megállapításához szükséges adatokról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - az adózónak bejelentést kell teljesítenie az önkormányzati adóhatóság felé. Ha bizonytalan reklámhordozója adókötelezettségét illetően, kérje inkább szakértő segítségét.

A kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság 15 napos határidővel hívja fel teljesítésre az adózót. Amennyiben e határidőn belül sem teljesíti kötelezettségét, az önkormányzat 100 ezer forint mulasztási bírsággal sújthatja!