Magyarországon a legfontosabb migrációs célpontok a főváros, a környező agglomerációs települések nagyobb része, Északnyugat-Magyarország - kivált Ausztriához legközelebb eső Soproni és Szentgotthárdi járások - és a Balaton környéke. E térségekben ezer ottlakóra 25-30 beköltöző jutott az elmúlt öt évben.

Annak megfejtésére, hogy miért vonzóbb egy-egy régió az országban, az OC három kulcstényezőből - egészségügyi ellátás, oktatási és munkahelyi lehetőségek  - képzett életminőség-indikátort és ezt vetette össze az ingatlanárakkal. Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető szerint a minőségi mutatók alapján abszolút nyertesként Budapest kerületei végeztek, hiszen az első tizennégy helyen a 23 kerület valamelyike szerepelt az I, XII. V. kerületekkel az élen. A vidéki nagyvárosok közül Pécs, Szeged, Debrecen található az élen, továbbá Tiszaújváros, amely elsősorban helyben dolgozók és a körzeti orvosok magasabb arányának köszönheti pozícióját.

Fizessen ötször annyit, ha jó helyen akar lakni

Ha az ingatlanárakat is figyelembe vesszük, a helyzet alig változik, ami arról árulkodik, hogy az ingatlanárakra komoly hatással vannak az életminőségi mutatók. Azonban fontos látnunk azt is, hogy olyan indikátorokról beszélünk, melyek a város méretétől is nagyban függnek, ugyanakkor nem veszi figyelembe az ott lakók szubjektív vélekedését saját lakókörnyezetük minőségéről.

Az OC szerint ezt mutatja az is, hogy az agglomeráció települései döntően a városrangsor második felében foglalnak helyet, ami korántsem jelenti valós hátrányukat, sokkal inkább azt, hogy sok szállal kötődnek a fővároshoz és az ott lakók jellemzően Budapesten dolgoznak, vagy veszik igénybe az egészségügyi, oktatási szolgáltatások egy részét, tovább erősítve ezzel a főváros pozícióját.

Ugyanakkor a vándorlási mutatók és az ingatlanárak között is erős az összefüggés: a legjobb életkörülményeket kínáló térségek és a periférikus vidékek fajlagos ingatlanárai között ötszörös különbség mutatkozik, az előbbiek javára.