Az ingatlan még nem tekinthető kockázatmentes befektetésnek, többek közt mert az árak nagyon ingadoznak, néhol jobban, mint a részvények - mondta Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Az árindexek 2008-hoz képest jelentősen változtak, így például amíg Németországban, Finnországban 10 százalékkal emelkedtek, addig Írországban, Spanyolországban és Horvátországban 30 százalékkal csökkentek.

A mostanra kialakult alacsony infláció és a nominális állampapírhozamok mellett, az ingatlanok bérbeadásával szerezhető hozam a legtöbb országban viszonylag magasabbá vált - emelte ki Akar, aki szerint ugyanakkor nagy kérdés az alacsony kamatok tartóssága, ám a szakember úgy látja, hogy valószínűleg hosszabb távon is a mostani alacsony szint marad.

Kapcsolódó

Az EU-ban a hosszú távú állampapírok átlaga 2,65 százalék, így relatíve az ingatlanbérbeadással hozható hozam előnyössé vált - vélte Akar, aki elmondta azt is, hogy Magyarországon a 10 éves állampapírok hozama és bérbeadás hozama közel van egymáshoz, ugyanakkor a középtávú állampapíroknál az ingatlan magasabb hozamot termel, hiszen amíg a bruttó bérleti hozam átlagosan 5,83 százalék, addig 10 éves papírok 5,49, 3 évesek pedig 4,57 százalékot fialnak.

Hogyan alakul a bankok és az állam viszonya?

Akar szerint a kereslet-kínálat gyengesége még valószínűleg fennmaradt itthon, ebből a szempontból fontos kérdés, hogy a jövőben hogyan alakul a bankok és az állam viszonya. Szerinte ennek megfelelően folytatódhat az új lakásépítés agonizálása, de ezzel párhuzamosan elképzelhetőnek tartotta, hogy a lakosság körében egyre népszerűbbek lesznek az ingatlanbefektetések, mint pénzügyi befektetések, hiszen a nyugdíjra készülve néhányan gondolhatják úgy, hogy ezzel alapozzák meg idősebb kori megélhetésüket. Ez nagyságrendileg nem kiemelkedő számú embert érint, ám összegben jelentős lehet - vélte Akar.

Valamiért javultak az ágazati várakozások

A GKI vezérigazgatója beszámolt a konferencián számolt be először az áprilisi felmérésükről, mely szerint a fővárosi index 8, az országos pedig 7 százalékponttal nőtt fél év alatt, így 106, illetve 103 ponton állnak jelenleg. A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy a jelentős javulás fundamentális alapjai nem világosak, hiszen az irodakihasználtság romlott, az árak stagnálnak és a tranzakciószám sem nőtt.

Javulás van tehát, de nincs hurráoptimizmus, ám egy pesszimista országban ez is nagy eredmény - foglalta össze Akar, aki elmondta azt is, hogy a lakossági várakozásoknál a választás környékén jellemzően jelentős javulást lehet mérni, lehet ez terjedt át az ingatlanpiacra is. Vannak azonban más magyarázatok is: kétségkívül nincs recesszió, ehelyett alacsonyan növekedik a gazdaság, ahogy érződik az is, hogy emelkedett a reáljövedelem, alacsonyabbak lettek a hitelkamatok és talán emelkednek a bankkihelyezések.

A jövőben ugyanakkor csak kisebb javulás jöhet, mert továbbra is nagy a munkahelyi bizonytalanság, jelentősek a háztartások tartozásai és terhei, miközben továbbra is kevesen hitelképesek. Fontos lehet a jövő szempontjából annak a 120 ezer lakásnak a sorsa is, amelyek után nem tudja fizetni a terheket a lakosság, hiszen nem mindegy, hogy ezeket piacra bocsátják-e a bankok, vagy sem - emelte ki Akar.