Kertvárosba vágyik? Mutatjuk, mire számítson!

Üröm, Solymár és Budakalász a legmagasabb, míg Nagykőrös, Kiskunlacháza és Albertirsa a legalacsonyabb ingatlanárakkal csalogatja a vevőket a fővárosi agglomerációban - állapítja meg az Otthon Centrum új elemzése.
Szepesi Anita, 2017. március 1. szerda, 10:11
Fotó: Napi.hu

Az agglomeráció városaiban értékesített családi házak fajlagos ára 65 ezer és 330 ezer forint között igen széles tartományban szór. A legmagasabb árak az agglomeráció északnyugati részén a Budakeszi, a Pilisvörösvári és a Szentendrei járás népszerűbb városaiban fordulnak elő, ilyen Budakeszi, Üröm, Solymár és Budakalász.

Az említett településeken a fajlagos árak a 290-330 ezer forintos sávban mozognak, azaz 50-100 ezer forinttal magasabbak, mint a külső pesti kerületekben, ám legalább ennyivel alacsonyabbak, mint a velük szomszédos budai kerületek családi házas városrészeiben.

A legalacsonyabb árak az agglomeráció délkeleti részében jellemzőek: Nagykőrösön, Kiskunlacházán, Pilisen, Albertirsán lehet a legolcsóbban családi házhoz jutni, négyzetméterenként 65-100 ezer forintos áron.

Első a távolság?

Minél közelebb fekszik egy település a fővároshoz, annál magasabb a fajlagos lakásárai. Földrajzi értelemben az agglomeráció nyugati szektorában a fővárossal határos települések 10-15 kilométerrel közelebb vannak a belvároshoz, mint Budapest keleti oldalával határosak, ami ebből a szempontból helyzeti előny a nyugati szektor javára. Ugyanakkor a közúti és közösségi közlekedés használata során mért idők a települések többségében közel azonosak. Ez azzal magyarázható, hogy a vizsgált települések 80 százaléka elérhető HÉV-vel vagy vonattal, ellenben közvetlen autópálya felhajtóval csupán a települések 40 százaléka rendelkezik.

Az OC adatai jól tükrözik ezt az összefüggést: ugyanazon fő közlekedési folyosón kifelé haladva általában csökken a fajlagos árszint.  A főváros nyugati kapujában Budaörs és Biatorbágy átlagárai között bő 30 ezer forint a különbség, az agglomeráció dél-keleti szektorában a 4-es út mentén Vecsés, Monor és Cegléd adatait összevetve 30-40 ezer forintos a csökkenés mértéke, ahogyan távolodunk Budapesttől. Hasonló a tendencia északi irányban is, azzal a különbséggel, hogy Vác, illetve Gödöllő már jelentős helyi gazdasági központok, így a köztes településnél némileg magasabb lakásár jellemzi ezeket a városokat, míg a kedvelt észak-nyugati szektorban például Solymár és Pilisvörösvár között ismét igen jelentős az árkülönbség a fővároshoz közelebb fekvő település javára.

Mégsem kilométerekben mérik a népszerűséget

A legtöbb tranzakció mégsem a legdrágább vagy legjobb közlekedéssel jellemezhető településeken történt. A népességszámra vetítve a legtöbb adás-vételt Dunakeszin, Szigetszentmiklóson és Vácon rögzítették, ahol a budapesti átlagnak megfelelő volt a tranzakciók száma ezer lakosra vetítve, azaz 10 darab. Szintén népszerű volt néhány 1000 főnél kisebb lélekszámú település, ahol esetenként az említett értéknél magasabb fajlagos tranzakciós értékek is előfordultak, például Remeteszőlősön vagy Délegyházán, azaz ezer lakosonként 10-15 ügylet.

A fővárostól távolabbi településeken elsősorban hétvégi házként, üdülőként vásárolnak és nem költözés céljából. Különösen a Szobi járásban figyelhető meg ez a jelenség. A tranzakciós adatok alapján kevésbé népszerű települések között volt Pilisvörösvár, Törökbálint, Tárnok és a pesti oldalon Tura is, ahol az ezer főre vetített adásvételek száma 3 körüli, vagy annál kisebb volt.

HOZZÁSZÓLÁSOK