Késések, rossz minőség - mivel jár a gyorsuló tempó?

Januárban az építőipari termelés volumene 43 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az idei éves bővülést 10-20 százalék közé várják a szakértők, akik az ezzel járó nehézségekre is figyelmeztetnek.
Szepesi Anita, 2018. március 14. szerda, 16:42

Januárban több mint 40 százalékkal nőtt az építőipari termelés, az idei bővülés 10 és 20 százalék közé eshet - véli Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Németh a januári nagyon enyhe időjárást és a lakásépítési boomot látja a kiugró növekedés hátterében, a fejlesztők számára ugyanis egyre fontosabb a 2019 végi határidő. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis akkor jár le a kedvezményes, 5 százalékos lakásépítési áfa, így addig be kell fejezniük az építkezéseket. Ha az áfakulcs visszatér az eredeti szintre akkor csak drágábban tudják majd eladni a lakásokat. Az is segíthette a januári növekedést, hogy a választásokig sok építkezésnél felgyorsították a kivitelezést, hogy időben át tudják adni azokat.

Németh Dávid ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy hosszú idő után idén januárban csökkent az egyéb építményekre kötött új szerződések volumene, mégpedig több mint 30 százalékkal. A kérdés az, hogy az út-, vasút- és közműépítéseket magában foglaló egyéb építmények új szerződéseinél trendfordulót jelent a januári csökkenés vagy csak átmeneti visszaesés volt. A korábbi hónapokban ugyanis rengeteg szerződést kötöttek, így az egyéb építményeknél a rendelésállomány közel 160 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ez pedig akár évekre előre is elég lehet - fogalmazott a szakértő.

Egyre gyorsul a tempó

Németh kommentárjában a tavalyi magas bázist is megemlítette, 2017-ben ugyanis fokozatosan egyre nagyobb tempót diktált az ágazat, így az idén a következő hónapokban egyre magasabb bázishoz kell mérni a termelést. A szakember szerint 2018-ban 10 és 20 százalék közötti növekedést érhet el az építőipar.

Horváth András, a Takarékbank elemzője kommentárjában arról számolt be, hogy az épületek építésénél mért emelkedés azt jelzi, hogy egyre jelentősebb volument képviselnek a piaci alapú lakásátadások a termelésben. Az MTI szerint hozzátette, az épületeknél kiugróan magas, 199 milliárd forintért kötöttek új szerződést a hónapban, így a szerződések állománya 465 milliárd forint volt, ami 23 százalékos éves növekedés. Az egyéb építmények (infrastruktúra, út, vasút) kategóriában pedig 75 milliárd forint értékű új szerződést írtak alá.

Horváth a szerződésállományban további növekedést vár, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő a lakóingatlanok és az irodafejlesztések iránt egyaránt. A lakóingatlan fejlesztéseket a piaci kereslet mellett a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), illetve az újlakás áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja. Az elemző szerint az ágazatban tapasztalható lendület fenntartásáért az áfakedvezmény időbeni meghosszabbítására lenne szükség, hiszen a költségvetési többletbevétel már rövidtávon is meghaladja a kieső áfa mértékét.

Rekordot dönt a kivitelezés

Az építőipari szereplők jelentős hányadát tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) legfrissebb adatai szerint már több mint 1,5 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja a 680 milliárd forintot. Ez abszolút rekordot jelent, ezzel a volumennel a magyar lehet a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca - idézi a kommentárt az MTI.

Horváth András megjegyezte, idén piaci becslések szerint 20-25 ezer lakás adhatnak át országosan, ami elmarad a lakásállományhoz mérten ideálisnak tekintett éves 40 ezres számtól, így van még tér a bővülésre a piacon.

Az elemző ismertette: jelenleg 322 ezren dolgoznak a szektorban, ez a szám némileg elmarad a válság előtti 330 ezer létszámtól, azonban a gépesítés foka jóval magasabb a építőiparban most, mint 10 éve, így nem is feltétlen szükséges ezt a létszámot elérni.

Késések, gagyi minőség

Mester Nándor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője kommentárjában arra figyelmeztet, hogy a több hónapos késések miatt a kivitelezők mintegy harmada jelentős kötbérfizetési kötelezettség elé néznek. Ráadásul az égető szakemberhiány miatt az állományukban egyre több a kevésbé képzett alkalmazott, akik viszont rosszabb minőségben dolgoznak, ezért ezeknek a cégeknek emiatt is bevételkieséssel kell számolniuk.

Képünk forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK