A kastélyok, kúriák felújítása, karbantartása jelentős tőkét igényel, ezért a többnyire forráshiányos helyhatóságok közül mind több kényszerül rá az eladásra. Az általános hazai tőkeszegénység miatt azonban ezen ingatlanok vállalkozói hasznosítása akár évtizedekbe is telhet, miközben ezek a – letűnt korok családi, gazdasági és szellemi értékeit hordozó – ingatlanok egyre jobban lepusztulnak. Pedig jó példa akad bőven: számos patinás kúriában, kisebb kastélyban ma már vállalkozók működtetnek éttermet, panziót vagy egyéb, turisztikai-idegenforgalmi létesítményt.

Hasonló célra szeretné hasznosítani – immár több éve – a Heves megyei Erdőtelek önkormányzata is a településen lévő későbarokk, copf stílusban épült Buttler kastélyt, de próbálkozása eddig sikertelen volt. Közel tíz éve ugyan egy cég megkezdte az ingatlan felújítását és benne egy 24 szobás panzió kiépítését, a társaságot azonban közben felszámolták, az idegenforgalmi funkció kialakítása pedig megakadt. Bakos Károly polgármestertől megtudtuk: a műemléki védettség alatt álló kastélyépület felújítása becslések szerint 0,5 milliárd forintba kerülne. Az egy hektáros telken fekvő, földszint plusz egy szintes, 500 négyzetméteres kastélyépület állaga ugyanis évről-évre romlik, s nemcsak a nyílászárókat és a padlózatot kellene kicserélni, de – a műemléki előírások betartása mellett – a külső homlokzat is felújításra szorul. A település első embere kiemelte, hogy az elmúlt évek alatt számos céggel tárgyaltak már – mert érdeklődő akad bőven –, ám eddig nem sikerült új gazdát találni. Az önkormányzat elsősorban értékesíteni szeretné a kastélyingatlant (a tulajdonjog irányára bruttó 150 millió forint, a végső összeg persze alku tárgya), de a bérbeadás is felmerülhet.

Ugyancsak több esztendeje szeretné a XVIII. században épült Gosztonyi-kúria sorsát megoldani a tulajdonos váchartyáni önkormányzat. Az 1,2 hektáron fekvő, közel 650 négyzetméteres, egyszintes műemlék jellegű épület ma óvodaként működik. S bár a közelmúltban a nyílászárókat, és a teljes tetőzetet is kicserélték, a testület nem mondott le arról, hogy új gazdát találjon az ingatlanra. Juhász István polgármester erre a legkézenfekvőbb megoldásként az ingatlancserét látja. Vagyis az önkormányzat a kúria tulajdonjogáért azt kéri az érdeklődő befektetőtől, hogy cserébe építsen a településnek egy korszerű óvodát. A kúria egyébként – amelyben öt nagy terem, konyha és vizesrészleg, valamint két irodahelyiség található –, családi panziónak, cég székhelyének vagy egyéb idegenforgalmi létesítménynek egyaránt alkalmas. Az épülethez tartozó, 1,2 hektáros terület tovább növelhető, mivel a szomszédos telek magántulajdonosa 1,5-2 hektárt igény esetén elad a sajátjából. (Információnk szerint az ottani területek négyzetméterára jelenleg nagyjából 3500–4000 forint plusz áfa.)

A külső-somogyi dombság hegyes-völgyes tájai között, a Koppány völgye északi kapujánál található Andocs, ez az alig több mint 1200 lakosú kistelepülés, amely tíz éve próbálja megmenteni a hozzá tartozó nagytoldipusztai kúriát. A klasszicista stílusú, 5900 négyzetméteres telken fekvő 600 négyzetméteres épület a XVIII. században épült, és a veszprémi püspökséghez tartozott: az intéző családjának adott otthont. Az ingatlan több mint tíz éve került a helyi önkormányzat tulajdonába, amely – mivel még a folyamatos állagmegóvásra sincs forrása – tőkeerős befektetőt keres azóta is az épületre. A felújítás – Törőcsik Ferencné polgármester szerint – mára már elodázhatatlanná vált, mivel az épület állapota évről-évre egyre romlik. S bár mindössze 5,5 millió forint az irányár – amelyből az épület fennmaradása érdekében akár még engednek is –, a várhatóan igen magas (25-30 millió forint) felújítási költség és a hosszú távú megtérülés miatt nem sikerült eddig vevőt találni a kúriára. Az elmúlt évek alatt sok érdeklődővel tárgyaltak, akik közül volt, aki lovasturisztikai központot, kastélyszállót, vendéglátóhelyet, de olyan is, aki a hely és a környezet különlegessége miatt hangversenyeknek teret adó központot tervezett megvalósítani.

A polgármester asszony szerint a turisztikai, vendéglátói funkció jól beleillik a környezetbe, hiszen a kistelepülés híres búcsúhely, és évről évre egyre többen keresik fel a vallási turizmus keretében. A község területén halad át a piros turisztikai útvonal, itt található két horgásztó, de sok ideérkezőt vonz a természet viszonylagos érintetlensége is.
A fővárostól 134 kilométerre, a Nógrád megyei Szalmatercsen a magántulajdonban lévő Ruttkay kúria vár vevőre, 17 millió forintért. A jelenlegi tulajdonos elmondta: a XVIII. században, barokk stílusban épült volt nemesi – alápincézett – lakóingatlan egy hektáron fekszik, bruttó alapterülete 310 négyzetméter. Mivel a tetőtér beépíthető, újabb 220 négyzetméternyi hasznos alapterülettel bővíthető. A tetőzet, nyílászárók, stb. felújításra szorul, ennek becsült költsége – a majdani tulajdonos igényeinek megfelelően – 5–15 millió forint között lehet. Eredeti funkciója szerint egyébként a földszint lakótérként, a pinceszint boros pinceként, a tetőtér pedig termény tárolására szolgált.
Keret:

A közel 3500 lakosú, Tisza-tóhoz közeli Erdőtelek kedvelt idegenforgalmi hely – hét hektáros arborétummal, vadászterülettel és több régi műemléképülettel –, amelyet évente több tízezren látogatnak. Az országhatárokon túl is elismert, 1950-ben védetté nyilvánított arborétum területén – amely régen a kastélyhoz tartozott – több mint 700-féle cserje és fa él, egyebek mellett a ritkaságként számon tartott szillevelű gumifa. Érdekesség még, hogy a hajdani építtető kastélytulajdonost, Buttler Jánost Mikszáth Kálmán „Különös házasság”-a tette halhatatlanná. A Buttler grófoknak az ország számos területén, így Erdélyben, Zemplénben is voltak birtokaik, de Erdőtelket a nógrádi-hevesi birtokok központjának tartották. Az itteni kastélyt az említett Buttler János kezdte építtetni 1715-ben, majd többszöri felújítás után a XVIII. század végén nyerte el ma is látható formáját.