A kormányzati kiemelt beruházások felülvizsgálatát kezdeményező Civil Kollégium Alapítvány Rendszerszintműhelye a Huszonkettesek Építészcsoporttal közösen sajtótájékoztatót és demonstrációt tartott a budai Várban.

A budai Várban összegyűlt civilek a kiemelt beruházások rendszerének építészeti szakértelmet és civil társadalmi érdekeket mellőző elemei, az építkezésekkel járó várható zöldfelület-csökkenés és a Várnegyed ”hatalmi szimbólumként történő átalakítása, irodai munkahelyek létesítése, a jövő nemzedékét súlyosan terhelő emlékezetpolitikai pénzköltés” ellen tiltakoztak – tudósított az eseményről a Mérce. Felszólították a kormányt, hogy haladéktalanul állítsa le rendeleti úton megkezdett várbeli beruházásokat.

Több mint 3000 beruházást tettek kiemeltté

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény 2006 óta van érvényben, azonban amíg 2006 és 2010 között mindössze 24 kiemelt beruházás zajlott az országban, 2010 óta máig - vagyis valamivel több mint 10 év alatt - ez a beruházási szám felkúszott 3000 fölé – írja nyílt levelében a Stop! Kiemelt beruházások akciócsoport.

A kiemelt beruházásoknak nevezett projektek útépítésekkel, vasúti infrastruktúra-fejlesztésekkel kezdődtek, majd egyre több sportberuházás kapott kiemelt státuszt, és egy-egy kulturális és oktatási beruházás.

A jelenlegi gyakorlat azonban már azt mutatja, hogy bármi lehet kiemelt beruházás, amit a kormányzat kiemelt beruházásnak jelöl meg vagy minősít át, legyen szó magánszállodáról, sportcsarnokról, strandról, társasházról, egyetemi épületről, operaházról vagy ipari létesítményről. Ebben a pillanatban bármely beruházásra, amely kiemelt beruházású státuszt kap, már nem vonatkoznak alapvető műemléki, környezetvédelmi szabályok, a beruházónak (legyen az akár magánszemély) már nem kell az érintett hatóságokkal, önkormányzatokkal, helyi lakosokkal egyeztetnie – olvasható a nyílt levélben.

Kijelenthetjük, hogy a kiemelt beruházások megvalósítását támogató törvény a közérdek helyett egyértelműen a kormányhoz közeli gazdasági érdekcsoportok javát szolgálja. Demokrácia- és gazdaságtorzító hatása van

 – vélik a szervezők.

Szakértői csoportok – köztük építészek, műemlékesek, környezetvédelemben dolgozók – készítettek problémafeltáró tanulmányokat egy-egy kiemelt beruházással kapcsolatban.

A nyílt levélben felhívják a szakpolitika és a pártpolitika szereplőit, hogy kapcsolódjanak be civil-szakmai szövetség munkafolyamatába, hozzanak létre egy közös Stop! Kiemelt beruházások bizottságot, „mert valódi változás a kiemelt beruházások jogi hátterét és ezen keresztül gyakorlatát illetően kizárólag aktív együttműködéssel lehetséges” - írták az egymással szövetségre lépő civilek.

A felszólalók közt volt V. Naszályi Márta, Budapest I. kerületének párbeszédes polgármestere is. A politikus szerint a kiemelt beruházások rendszere jól tükrözi a magyar önkormányzatiság helyzetét, hiszen a kormány így a helyi önkormányzatok és építési hatóságok döntéseit felülbírálva dönthet jelentős projektekről, azt üzenve ezzel az ott élőknek, hogy nem fontosak számukra az ő érdekeik - írta tudósításában a Mérce.
Szerinte az, hogy ezeket a kiemelt beruházásokat titkosítják, az felveti annak a kérdését, hogy végső soron mi a garanciája annak, hogy a kormány egyszer nem dönt úgy, hogy „atomtemetőt építene a budai vár gyomrába anélkül, hogy erről tájékoztatná az ott élőket”.