Kik jártak legjobb a lakáspiaci boommal? - friss adatok érkeztek

Tavaly lezárult a ciklikusan működő lakáspiac meredeken fellendülő négyéves időszaka. A továbbiakban csökkenhet az emelkedés üteme, a vásárlói kör átrendeződésével pedig a forgalom az olcsóbb térségekre terelődik. Az elmúlt időszakban azok jártak legjobban, akik a 2013-as ármélyponton a VII. kerületben vettek lakást - derül ki a legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérképből.
Szepesi Anita, 2018. június 11. hétfő, 12:32
Fotó: Shutterstock

Tavaly az előző évekhez képest csekélyebb mértékben, mintegy 2 százalékkal, nagyjából 155-160 ezer közöttire tranzakcióra bővült a lakóingatlan-forgalom, azaz 2017-ben ennyi lakás és ház cserélt tulajdonost. Mindeközben az eladott ingatlanok összetétele az alacsonyabb árúak felé tolódott, így a tényleges éves árváltozás országos átlagban 11 százalékot tett ki. A nominális árszint ezzel már közel egyharmadával haladja meg a 2008-as csúcsévét, reálértékben ugyanakkor még csak az ország frekventált területei haladják meg a csúcs árszintet - olvasható a NAV adatokat feldolgozó elemzésben.

Az árolló lassabban, de tovább nyílik: míg Budapesten 2016-ban még 23 százalékos volt a drágulás üteme, tavaly a fővárosi és nagyvárosi értéknövekedés egyaránt 15 százalék körül alakult, a kisebb városokban pedig összességében 8 százalékos, a községekben viszont csak 1 százalékos volt az áremelkedés. Hajszállal a tégla lakások előtt, továbbra is a lakótelepi lakások növelték legnagyobb ütemben (13 százalékkal) értéküket, míg az önálló házak ára alig emelkedett.

Az olcsóbb területeken nőtt jobban a forgalom

Tavaly három megyében (Vas, Csongrád és Pest), illetve Budapesten csökkent az adásvételek száma. Vas megyében volt a legnagyobb - 10 százalékos - a visszaesés. Ugyanakkor csakúgy, mint 2016-ban, tavaly is - az egyébként még mindig legkisebb forgalmú - Nógrádban nőtt leginkább, közel 40 százalékkal a tranzakciószám.

Az átlagnál jobban élénkül a kereslet az olcsóbb területeken. A megyeszékhelyek közül csak Kecskemét, Szeged, Szombathely és Tatabánya forgalma csökkent, 2 és 8 százalék közötti mértékben.  Jelentős mértékű volt a növekedés Szekszárdon, 43 százalék, Salgótarjánban 40 százalék és Miskolcon 31 százalék.

Budapesten mindössze öt külvárosi kerületben (XX., XXIII., XIX., XVI. és XVIII.) bővült a forgalom 2 és 8 százalék közötti mértékben.  A legdrágább, egyben az egyik legkeresettebb befektetési célpont V. kerület forgalma ugyanakkor negyedével esett vissza tavaly.

A nagyvárosok közül Veszprém drágult legjobban

2017-ben az összes megye átlagára nőtt, a budapestit is meghaladó mértékben Zala (hajszállal 20 százalék felett), Baranya, Somogy, Veszprém, Csongrád és Bács-Kiskun megyében. A megyeszékhelyek közül Veszprém drágult legjobban (24 százalék), s még Pécs áll 20 százalék felett. Visszaesés sehol nem volt látható. Egyedül Salgótarjánban maradt 5 százalék alatt a drágulás, mindenhol máshol eléri a 10 százalékot.

Budapesten a befektetési célú, pesti belvárosi (V., VI., VII. és VIII.), másrészt Dél-Pest olcsóbb kerületei (XX., XXI. és XXIII.) drágultak legjobban egy év alatt. A mezőnyből 30 százalék feletti emelkedéssel kiemelkedik a VII. kerület, s ezt az "élboly" 20-25 százalék közötti drágulással követi.

Négy év alatt két és félszeres drágulás a 1073-as irányítószám-körzetben
Országosan 2013-ban volt a ciklikusan működő lakáspiac ármélypontja. Azóta nominálisan nagyjából 60 százalékos (Budapesten 80 százalékos) volt a drágulás mértéke. Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint az elmúlt négy évben országos szinten a VII. kerületben 2013-ban lakást vásárlók jártak a legjobban: ingatlanjuk átlagosan 126 százalékkal drágult, azaz ára bőven megkétszereződött.

Több mint megduplázódott ezen kívül az V., VI., illetve XV. kerületi átlagár. Irányítószám-körzetenként vizsgálva, a rekorder a 1073-as körzet (nagyrészt Belső-Erzsébetváros egy része), ahol 151 százalékkal, azaz két és félszer kellett többet fizetni egy átlaglakás egy négyzetméterérét 2017-ben, mint 2013-ban. A 1051-es körzet (Banknegyed) alig marad le ettől (145 százalék), a dobogó harmadik fokán pedig a 1083-as körzet (Középső-Józsefváros egy része) áll 135 százalékkal.

Vidéken a Veszprémi, az Oroszlányi és a Tatabányai járások állnak élen 65-67 százalékkal, azaz kétharmados értéknövekedéssel. 60 százalék felett pedig még a Balatonalmádi, a Győri és a Soproni járások vannak. Látszik tehát, hogy a fő befektetési célpontok mellett a jelentős lakótelepi állománnyal rendelkező térségekben lehetett a legnagyobb értéknövekedést elérni - magyarázza az adatokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Néhány lakás- és munkaerő-piaci szempontból periférikus területen - pl. Bátonyterenyei, Kunszentmártoni, Ózdi, Komlói vagy Balassagyarmati járás - ugyanakkor a válság óta tovább csökkent az átlagár.

HOZZÁSZÓLÁSOK