A KSH 2019 júliusi adatai szerint a hazai lakáspiac összforgalmából 2,3 százalékkal részesednek a külföldiek, ami nem tűnik jelentősnek, azonban számottevő a különbség az országos átlag és a főváros között. Budapesten az ingatlanforgalom 12 százalékát, néhány belső kerületben pedig a lakásvásárlók több mint egynegyedét teszik ki a külföldi vásárlók.

A nemzetiségek megoszlását illetően országos és budapesti viszonylatban is kiemelkedő a kínai lakásvásárlók jelenléte, a második helyen szerepelnek a németek mögött. Míg azonban a németek által vásárolt ingatlanok csupán 13 százaléka budapesti, addig a kínaiak 91 százalékban a fővárosban szereznek ingatlant.

Lakhatási céllal a kínai vásárlók egy része a budai hegyvidéket részesíti előnyben, ahol például egy II. kerületi lakás négyzetméterenkénti ára átlagosan 656 ezer forint, tehát jellemzően 100 millió forint feletti értékben keresnek lakóingatlant, ezen belül is főként családi házat. A belvárosi kerületek közül a XIII. kerület népszerű körükben.

Másik csoportjuk kifejezetten a X. kerületi kínai tulajdonban lévő piac közelében keres panellakást, ezek átlagosan 390 ezer forintos négyzetméteráron kelnek el. A vietnámi vásárlók által megvásárolt ingatlanok közel 95 százaléka szintén Budapesten található, ám ők inkább a XI. kerületben keresnek lakást - mondta Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont régióvezetője.

A kedvező hozam miatt a befektetési szándékkal vásárló külföldiek száma is jelentős Budapesten. A kisbefektetők jellemzően egy-egy lakás bérbeadásával foglalkoznak, míg a nagybefektetők egész irodaházakat keresnek. Az izraeli, francia, orosz és a német nagybefektetők mellett a kínaiak is jelen vannak, ők általában exkluzív irodaházakat, szállodákat keresnek. Főként a belvárosban, az Andrássy út vagy a Hősök tere környékén lévő 2-3 ezer négyzetméteres, egybefüggő kereskedelmi ingatlanok és a belvárosban teljes házak a kelendők Heinrich Krisztina, az OTP Ingatlanpont exclusive hálózati területfejlesztési menedzsere szerint.

A kínai lakáskeresők szokásaiban olyan kulturális jellemzők is megmutatkoznak, amelyek eltérnek az európai vásárlókétól. Budapestre általában egyszerre többen érkeznek, így hullámokban keresnek lakást és egy időben többet, továbbá egymás támogatásában bízva, általában egymáshoz közeli ingatlanokat. A kínai érdeklődőknél az üzleti folyamatban is érezhető egyfajta kulturális eltérés a megszokotthoz képest. Próbálnak az ingatlanvásárlás során alkudni, de ennek a mai magyar ingatlanpiaci helyzet nem ad teret, nincs rá nagyon lehetőség, amit a végén természetesen ők is belátnak - tette hozzá Laczi Csaba.

A külföldiek érdeklődése várhatóan 2020-ban sem csappan meg, hiszen Budapest európai viszonylatban még mindig az egyik legolcsóbb város, és az egyik legjobb hozammal rendelkezik, ezért mind a kisbefektetői mind pedig a nagybefektetői oldal számára vonzó helyszín maradhat - állítják a szakértők.