Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A március 5-én megjelent eredeti rendelet szerint a kártalanítás azokat a mikro-, kis- vagy középvállalkozásokat illeti meg, akiknek szerződésből eredő követelésük van a Szeviéppel szemben, azokat a felszámoló nyilvántartásba vette, vagy pedig polgári eljárás indult illetve büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igény áll fenn.

Nem juthat kártérítéshez a Szeviép kapcsolt vállalkozása, a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi szolgáltató sem Aki a követelését engedményezte, az legfeljebb a különbözet erejéig kaphat kártalanítást és ugyan ez áll az eladott követelésekre is.

A kártalanítás legfeljebb 200 ezer eurónak megfelelő forint lehet, leszámítva a fuvarozókat, náluk 100 ezer euró a limit.

Az állami kárrendezés iránti igény a károsult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál - vagy bármely kormányablaknál jelenthető be - a módosított határidő szerint - május 31-ig. Ez a határidő jogvesztő - derül ki a Magyar Közlönyből.

Az eredeti rendelet felsorolja az igényléshez szükséges dokumentumokat. Az igénybejelentést a károsult székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el. A károsultat megillető követelés - a támogatási okiratban meghatározott kárrendezési összeg és járulékai erejéig - a magyar államra száll át.

Vizsgálják

Az állami adóhatóság az állami kárrendezés igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát valamennyi támogatottnál, hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha az állami adóhatóság a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a magyar állam által kifizetett állami kárrendezés összege arra jogosulatlan részére került kifizetésre, vagy a magyar állam által a jogosult részére kifizetett állami kárrendezés összege magasabb, mint amekkora összeg a követelése alapján megillette volna, a különbséget vissza kell fizetni.

Kérték a kormányt

Korábban megírtuk, hogy állami kártalanítási programot kezdeményeztek a Szeviép-ügy még működő károsultjai. Azt kérték, hogy a kormány fizesse ki azt a mintegy egymilliárd forintnyi tartozást, amellyel több mint nyolc éve adósuk a szegedi központú építőipari vállalkozás.

A Szeviép Zrt. fizetésképtelensége 20 ezer munkahelyet sodort veszélybe, több mint háromszáz cég ment csődbe, és a többi érintett vállalkozás likviditása is megrendült. A Szeviép-ügyben az állami szereplőknek is volt felelősségük, azért mert hagyták megtörténni, majd pedig nem számoltatták el a felelősöket.

A Szeviép Zrt. 2009. április 18-án vált fizetésképtelenné, majd az eredménytelen csődeljárást követően a bíróság 2010. augusztus 13-án rendelte el a cég felszámolását. A rendelkezésre álló határidőn belül 490 hitelező 5,87 milliárd forint igényt jelentett be. A Szeviép Zrt. három egykori vezetője ellen csődbűntett minősített esete miatt indult eljárás a Szegedi Járásbíróság előtt.

Képünk forrása: MTI Fotó/Kelemen Zoltán Gergely