Lehet, hogy Donald Trump, az amerikai republikánusok elnökjelöltje tapasztalt ingatlanfejlesztőként elgondolkodott azon, milyen hatással lenne az USA ingatlanpiacára, ha ígéretéhez híven falat építhetne az Egyesült Államok és Mexikó elválasztására, ám gondolatait nem osztotta meg a nyilvánossággal. A barrons.com pénzügyi elemző portál azonban megtette ezt helyette.

A bontás hatása

Ha megnézzük a hasonló falak hatását, akkor nem sok biztatót láthatunk. A berlini fal építése például árzuhanást hozott az ingatlanpiacon - igaz, lebontása után óriási fejlődés indult a környékén lévő ingatlanok piacán.

Persze nehéz a két projektet összehasonlítani: a berlini fal, amely körbevette Nyugat-Berlint, 155 kilométer hosszú volt, míg Trump 1600 kilométeres építményt tervez. Korábban kétszer ilyen hosszúról álmodott, ám a természeti feltételek nehézségére hivatkozva elfelezte a tervezett építményt.

Persze összehasonlíthatjuk a határfalat a kínai nagy fallal is, amelynek hosszát becsléstől függően háromezer és tízezer kilométer közé teszik. Ez azonban több mint ezer évig épült. Kétségtelenül segített az észak felől érkező nomád törzsek visszatartásában, ám azt nem tudni, hogyan befolyásolta a léte a környezetében az ingatlanárakat.

Átmeneti hatás

A pénzügyi portál öt pontban foglalja össze, miként hathat a Trump-fal építése környezetének ingatlanpiacára.

Az első az építkezés idején jelentkező lehetséges hatásokat összegzi. Az építés alatt nyilván megugrana a kereslet a bérlakások és a szállodai férőhelyek iránt a határvárosokban. Becslések szerint négy éven át folyamatosan negyvenezer ember dolgozna az irdatlan nagy projekten folyamatosan változtatva a helyét.

Enyhén szólva finomítja a képet azonban, hogy az elnökjelölt azt ígéri: Mexikó fogja fizetni a költségeket. Ez vélhetően azt jelentené, hogy az építkezéssel járó szálláskereslet a déli oldalon jelentkezne. És ez is elenyészne, miután a munkálatok, amelyek hosszát négy évre becsülik, befejeződnének.

Szívó hatás

A beruházás miatt a határ térségében megugranának az építési költségek, mivel az irdatlan nagy projekt elszívná a nyersanyagokat. A falhoz becslések szerint több mint hatmillió köbméter betonra és 2,27 milliárd kilogramm acél betonvasra lenne szükség. Összehasonlításképpen: a chicagói Trump International Towerhez - amely a világ legnagyobb betonépülete - 137,6 ezer köbméter betont használtak fel.

Eszerint 45 felhőkarcoló jönne ki a falból. Csakhogy ezeket a nyersanyagokat és a munkaerőt helyben kellene beszerezni, illetve toborozni, ezért a hatalmas építkezés elszívná az ingatlanfejlesztésektől az erőforrásokat, ami Texasban és Dél-Kaliforniában feltolná az építési költségeket. Ez korlátozná az ingatlankínálat bővülését, következésképpen növelné a meglévő irodák és lakások árát is.

Közvetett hatás

Növekedne a kihasználatlan ipari és irodaterületek nagysága Texasban, Kaliforniában és Arizonában. Ezeknek az államoknak a gazdasága ugyanis erősen támaszkodik a Mexikóval folytatott kereskedelemre, illetve az onnan érkező olcsó munkaerőre, amit korlátozna a felépülő fal. A határ menti gyárak egyszerűen nem tudnának működni, ha nem lenne lehetőség a viszonylag könnyű átjárásra a két ország között.

Emellett a körzet ipari parkjai gyakorlatilag a Mexikóban készülő áruk egyesült államokbeli elosztóközpontjaiként működnek. Végül a közép-amerikai ország ezen a csatornán keresztül bonyolítja le ázsiai feldolgozóipari kivitelének jelentős részét is, aminek csúnyán keresztbe tenne az amerikai nagy fal.

Lakáspiaci hatás

A lakásárak lejtőre kerülnének, ugyanis ha Trump a szavát tartva a fal építésével egyidejűleg hazaküldene 11,3 millió mexikói bevándorlót, akkor megszűnnek ezeknek az embereknek a lakáskereslete. Ezzel megfordulna a népesség növekedésének trendje olyan államokban, mint Texas és Arizona, amelyekben a gazdasági növekedés elsősorban az olcsón dolgozó déli vendégmunkásoknak köszönhető.

Emellett visszavetné a lakáskeresletet a mexikói-amerikai kereskedelem visszaesése is. A két ország napi egymilliárd dolláros külkereskedelmet bonyolít le egymással, amelytől nagyjából hatmillió állás függ.

Kisker hatás

A határ közelében lévő áruházak, boltok, illetve kisebb-nagyobb szállodák jelentős része lehúzhatná a rolót. Számos amerikai határváros a mexikóiak bevásárlóturizmusából él, mert a határ északi oldalán alacsonyabbak a kiskereskedelmi árak, mint a hazájukban, és jóval nagyobb az áruválaszték. A San Ysido határátkelőn évente átjáró 21 millió ember fő célja a bevásárlás.

Tegyük világossá: ez esetben nem az illegális bevándorlókról beszélünk. Olyan középosztálybeli vagy a fölötti rétegek keltette gazdasági haszonról van szó, amelyek tagjai fal által szimbolizált megromló Mexikó-USA viszonyok miatt inkább távol maradnának az Egyesült Államoktól. És nem ott költenék el pesóikat az áruházakban és a szállodákban.

Röviden összefoglalva a nagy fal megépítése rövid távon lendületet adhatna a helyi ingatlanszektornak (többet hozna, mint amennyit vinne), hosszabb távon azonban súlyos károkkal járna.