A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Maráczi Zsolt szerint irracionális, hogy a magyar lakásállománynak − a 2013-as első negyedévi adatokból az egész évre jósolt és tartósan ezen a szinten maradó, évi 5−7 ezer új lakással számolva − 400 évig kell működnie, miként az is óriási veszteség, hogy a "víz alatt tartott" építési ágazatban olyan ipari kapacitások szűnnek meg, az ország olyan gazdasági potenciált veszít el, amelyekre később biztosan szükség lesz.

A lakásszám növelése ellenében gyakorta hangoztatott érvre, mely szerint 480 ezer lakás üresen áll az országban, elmondta, ez az állomány alkalmatlan a lakáskérdés megoldására, egyfelől nagy részük valójában nem üres, hanem hivatalosan nem lakott, és irodaként, üdülőként vagy feketén hasznosított bérlakásként funkcionál. Másfelől a majd félmillió lakásból 90 ezer komfort nélküli, 162 ezer pedig még 1946 előtt épült. A teljes, 4,3 milliós magyarországi lakásállományból 580 ezer lakás vályog-, illetve sárból tapasztott falazatú. Egy bizonyos minőségi szint alatt pedig nem éri meg a felújítás, sokkal gazdaságosabb az új építés, vagyis az építkezés nemcsak a volumen növelése, hanem a kieső lakások pótlása miatt is szükséges − fejtegette Maráczi.

A kormányzat nem kerülheti el, hogy foglalkozzon az új lakások építésének foglalkoztatási hatásaival, miután 10 ezer lakás  felépítése 40 ezer munkahelyet jelent, az energetikai felújításokkal és a lánctartozás problémájának megoldásával − sorolta a lakásépítés és az építőipar jövőjét meghatározó kulcskérdéseket Vidor Győző, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség újonnan megválasztott elnöke. A felújításokról szólva megjegyezte, az épületállomány borzalmas energetikai állapotán az évi 10, de az akár évi 40 ezer lakás megépítése is csak nagyon lassan segít, még egy ilyen felfokozott ütem is csak 100 év alatt válthatná le a korszerűtlen épületeket.

A nemfizetés megszüntetésére születtek ugyan bizonytalan törvényi megoldások, de felvetődik a kérdés − fogalmazott −, hogy miért nem fizeti ki az állam a tartozásait. Az elmúlt három évben az állam tartozása a különböző beszállítók, alvállalkozók felé − megháromszorozódva − elérte a 70 milliárdos nagyságrendet. A márciusi pozitív építőipari statisztikák kapcsán megjegyezte, a foglalkoztatásban jelentősebb szerepet játszó magasépítés még mindig erőteljes lemaradásban van, rendelésállománya pedig az alágazat további zsugorodását vetíti előre.

A tisztességesek mennek tönkre

Az építőipari vállalkozók a tisztességtelen vállalkozási körülmények miatt hosszú ideje viselik a normális gazdasági tevékenységhez nem illeszkedő, az állam rossz működéséből adódó kockázatokat, ennek következtében tömegesen mennek csődbe az egyébként megfelelő referenciákkal, szakmai tapasztalatokkal rendelkező, 15-20 éve működő, érdemi, termelő munkát végző, foglalkoztató vállalkozások −  jelentette ki eladásában Mészárosné Győrvári Bella, a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV) vezetője. Mint rámutatott, az önhibájukon kívül tönkrement vállalkozók nem kapnak lehetőséget arra, hogy tapasztalataikat felhasználva újraépítsék vállalkozásukat, így felbecsülhetetlen lesz a humánerőforrás-veszteség. Tart a kontraszelekció, a lánctartozások következtében elsősorban a termelő, foglalkoztató cégek mennek csődbe, ezáltal csökken a foglalkoztatás, erősödik a feketegazdaság, állandósulnak az irreálisan alacsony vállalkozási díjak, folyamatosan leértékelődik az építőipari munka, a fiatalok számára nem vonzó a szakma és lassan nem lesz kikkel megoldani a feladatokat. Ez nem a szektor tisztulása, hanem a felhígulása − fogalmazott az előadó −, hiszen pont azok a cégek mennek tönkre s azok a vállalkozók veszítik el magánegzisztenciájukat is a szakmai mellett, akik az alvállalkozói lánc végén ténylegesen elvégzik a munkát, míg a semmilyen rizikót nem vállaló közvetítők megmaradnak. Ráadásul a tönkretett vállalkozók végül még erkölcsi elégtételt sem kapnak − fűzte hozzá Mészárosné.

Az MMV álláspontja szerint a még meglévő építőipari kapacitás megmentése nem képzelhető el az önhibájukon kívül kilátástalan helyzetbe került vállalkozók konszolidálása nélkül. Az érdemi munkát nem végző szereplők kiiktatása, az alvállalkozói lánc rövidítése mellett az MMV állami bérlakás-építési, energetikai felújítási programokat szorgalmaz, amelyeknek a kivitelezésére a termelő munkát végző és foglalkoztató vállalkozások elsőbbséget kell hogy élvezzenek − hangsúlyozta Mészárosné. Megerősítette az építőipar nemzetgazdasági súlyának megfelelő szakági, kormányszintű képviselet megteremtésének fontosságát, mivel a jelenleg gazdátlan szektor problémái rendszerszemléletű megoldást követelnek.