Az építőanyag-ipar valaha volt legsúlyosabb válsága elleni küzdelemmel kezdi munkáját a Magyar Építőanyagipari Szövetség új elnöksége - olvasható a közleményben. A szervezet szerint ha a jelenlegi állapot tartósan megmarad, a jelenlegi lakásállománynak még 400 évet kell kibírnia.

Amit az ágazati számok értelmezéséhez tudni kell

A magyar építőipar drámai helyzetét mi sem jellemzi jobban, mint az új lakásépítési engedélyek száma. Az iparág termelési indexe hiába mutat javulást, a kedvező adatok a mélyépítési és infrastruktúra-építési tevékenységből származnak, miközben a jelentős építőanyag- és élőmunka-igényű magasépítési ágazat továbbra is egyre mélyebbre csúszik. Az első negyedévben 1.383 új lakás építésére kaptak a beruházók engedélyt, ez a szám 2007 azonos időszakában 10.416 volt, hat év alatt tehát 86,7 százalékkal csökkent a lakásépítési kedv.

Hasonlóan ijesztő a helyzet, ha a fennálló lakásállományhoz viszonyítjuk a megépülő lakások számát. 2012-ben 10.560 lakás kapott használatbavételi engedélyt, amit ha összevetünk a mintegy 4,2 milliós magyar lakásállománnyal, könnyen kiszámolható, hogy a jelenlegi pótlási ütemben minden magyar lakás várhatóan 400 évnyi használat után fog lecserélődni - állapítja meg a MÉASZ. A 70-es években épült lakótelepi lakások tulajdonosainak és utódaiknak már csak 360 évig kell várniuk, hogy új építésű, modern lakásba költözhessenek. A 2013 első negyedévi használatbavételi adatok pedig az előző évhez képest további feleződést mutatnak.

Az építőanyag-ipar magyarországi termelőegységei gyárbezárásokkal, kapacitáscsökkentéssel, elbocsátásokkal próbálják meg elkerülni a végelszámolást. A Magyar Téglás Szövetség adatai szerint a működő téglagyárak száma a 2008-as 41-ről 2012-re 17 darabra csökkent, de ezek sem termelnek már évi 11 hónapon át, jó esetben is csak 6-7 hónapon keresztül tudják kapacitásaikat kihasználni.

Ezt várja a kormánytól az építőipar

1. A lánctartozások kezelését segítő előremutató törvényi szabályozásokon túl mutasson az állam jó példát: az állami beruházásoknál fizessenek mindig határidőre.

3. A modern gazdaság elképzelhetetlen a belső munkaerő-mobilitást lehetővé tevő nagyszámú, modern bérlakás nélkül. Ehhez egyrészt létre kellene hozni a bérlakás-szektor elindulásához szükséges törvényi kereteket, másrészt beemelni a lakhatási támogatást a cafeteria-jellegű bérkiegészítő juttatások közé.

4. Nem lehet tovább várni a magyar családiház-állomány energetikai felújításának támogatásával. A magyar lakásállomány zöme energetikailag pazarló. Az igazi rezsicsökkenést (akár a feleződésnél is jelentősebb megtakarítást) komplex programokkal lehetne elérni, ahol ez nem hatékony, a helyettesítő új építés a megoldás. Minden milliárd, amit egy ilyen programban a beruházók - csak részben állami támogatásból - elköltenek, 80-90 új munkahelyet teremt tartósan.

5. Az építésügy jelenleg három minisztérium (Belügyminisztérium, Nemzeti Gazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) különböző szervei hatáskörébe tartozik. A jelenlegi krízisben nagyon fontos lenne egyetlen államtitkári kézbe adni az építésügyhöz tartozó feladatokat.

Mindezek együttes és gyors elindítására van ahhoz szükség, hogy ne szűnjenek meg további munkahelyek tízezrei az építő- és építőanyag-iparban, hogy ne zárjanak be az utolsó megmaradt építőanyag-gyárak, mert ha ez megtörténik, egy későbbi építőipari újraindulás már csak import anyagokat fog találni az építkezéseken - hívja fel a figyelmet a MÉASZ.