Tovább építik a kormány kedvenc egyetemét

További építkezésekkel folytatódik az Orbán-kormány által hét éve létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztése. A egyetemen megkezdte működését az Eötvös József Kutatóközpont, amely jelenleg hat, az év második felétől kilenc kutatóintézettel működik majd - nyilatkozta Koltay András rektor az MTI-nek.
Domokos Erika, 2019. február 24. vasárnap, 09:15
Fotó: MTI Fotó / Koszticsák Szilárd - Koltay András NKE-rektor, Gulyás Gergely, Patyi András korábbi rektor

További fejlesztéseken, köztük a kutatási tevékenység megújításán dolgozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) - mondta a rektori tisztségét tavaly szeptembertől betöltő Koltay András az állami hírügynökségnek, az MTI-nek. A Tisza István-program elindításával az egyetem a fejlődésének új szakaszába lépett. Folytatódik a Ludovika Campus fejlesztése is további építkezésekkel, és azzal a céllal, hogy a NKE ne csak egyetemi képzőhely legyen, hanem kulturális centrummá is válhasson.

A rektor szerint az elmúlt fél évben, amióta betölti a rektori tisztséget, megújult a szervezeti struktúra, új vezetők is érkeztek, szakmai koncepciók formálódtak, átalakult a finanszírozás. A rektor szerint a magyar állami felsőoktatási intézmények sorában a hét éve működő egyetem pozíciója jó, mostantól azon kell dolgozniuk, hogy az NKE neve minden tekintetben "egyet jelentsen a minőséggel". Ezért hirdették meg a további tudományos előrelépést célzó Tisza István-programot is. A digitalizáció is fontos fejlesztési irány, a tanulástól a könyvtárig "okos" szolgáltatások teszik igazi XXI. századi egyetemmé az intézményt.

Hipp-hopp itt a Eötvös József Kutatóközpont

Jelentősen bővül az egyetem kutatási tevékenysége - közölte Koltay András. Februártól megkezdte működését az Eötvös József Kutatóközpont, amely jelenleg hat, az év második felétől kilenc kutatóintézettel működik majd. A kutatóintézetek az egyetem képzési portfóliójába illeszkedő olyan stratégiai jellegű kutatásokat végeznek, amelyek hozzájárulnak az NKE nemzetközi versenyképességének növeléséhez. A rektor az új intézetvezetők között említette Hatos Pált (Közép-Európa Kutatóintézet) és Hörcher Ferencet (Politika- és Államelméleti Kutatóintézet).

A NKE 2012 januárjától jött létre a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem közigazgatás-tudományi karának csatlakozásával, azok jogutódjaként. A kormány 2012 májusában döntött úgy, hogy az NKE-t az egykori Ludovika Akadémia műemléki épületébe és az Orczy-parkban kialakítandó egyéb épületekben költözteti.

Jól kiképzik a jövő állami vezetőit

Szintén februárban hozták létre a Stratégiai tanulmányok intézetét. Vezetője Prőhle Gergely, aki a közigazgatásban és a diplomáciában szerzett tapasztalatait, nemzetközi kapcsolatrendszerét fordíthatja az NKE javára. Az itézet tiszteletbeli elnöke Martonyi János volt külügyminiszter. Ebben az intézetben - mint a rektor elmondta - két irányba kezdték el az építkezést. Egyrészt 2020 szeptemberétől indítanak egy új, kis hallgatói létszámú mesterképzést, amelynek célja az állami vezetők utánpótlásának biztosítása, és az államtudományi területen az ország legtekintélyesebb oktatóit hívja az NKE-re. Másrészt létrehozzák a Diplomáciai akadémiát, amely a magyar diplomácia utánpótlásának és vezetői továbbképzésének lesz a bázisa.

Nem más, mint szerencsétlen egybeesés!

Az NKE rektora szerint nem volt szerencsés, hogy az Eötvös József Kutatóközpontot létrehozó szenátusi határozat - amelyet tavaly novemberben hoztak - éppen február elsején lépett hatályba. Így eshetett időben egybe a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) finanszírozásáról, illetve az akadémiai kutatóintézetek jövőjéről kibontakozott vitával, ez pedig azt a látszatot kelthette, hogy az NKE-n azért hozták létre az új kutatóközpontot, hogy befogadja az Akadémiáról leváló kutatóintézeteteket. Mindez csupán időbeli egybeesés - hangsúlyozta a rektor, kiemelve: az NKE nem érintett az MTA átalakításában, "az egyetem a saját útját járja".

Van látszata a sok tízmilliárdos költségvetési támogatásnak

Koltay András szerint olyan infrastruktúrával rendelkeznek a Ludovika Campuson, amely Budapesten, sőt országos szinten is egyedülálló, és amellett, hogy a terület fontos történelmi emlékhely, mindenben megfelel a 21. század egyetemi igényeinek is. Céljuk, hogy a campuson olyan kulturális teret hozzanak létre, amely nem kizárólag az egyetemi polgároknak, hanem a budapestieknek is kedvelt közösségi helye, szellemi központja lesz. A hallgatók a campuson egy helyen megtalálják az egyetemi képzést, a kulturális eseményeket, a sportot, a szórakozást és a kollégiumi elhelyezést is.

Az NKE-t kormányközeli egyetemként említik

A rektor kitért arra is: az egyetemet gyakran kormányközeli egyetemként említik. Ezzel kapcsolatban kiemelte: az NKE speciális feladatokat lát el az államszervezet kiszolgálásában, például a rendőrtisztképzéssel, a honvédtisztképzéssel vagy a közigazgatásban dolgozók képzésével, és más egyetemen nincsenek ilyen képzések. "Az állam működése szempontjából ezek kiemelkedően fontos területek, az államszervezet hatékony működése pedig minden állampolgár érdeke és a mindenkori kormány felelőssége" - mondta Koltay András. Ebben az értelemben az NKE nem is lehet más, mint megkülönböztetett fontosságú intézmény, hangsúlyozva, "az államot, annak polgárait szolgáljuk, és nem a politikát".

HOZZÁSZÓLÁSOK