Továbbhasad a magyar lakáspiac - íme, a legfrissebb adatok

Mélyült a szakadék a budapesti és a kistelepülések lakáspiaca között. Budapesten tavaly a harmadik negyedévben az előző év ugyanazon időszakában mért 20,8 százalékról 23,5 százalékra gyorsult a lakásárak éves növekedési üteme a legfrissebb MNB lakásárindex szerint, a vidéki városokban 17,3 százalékos drágulást mértek nominális éves alapon, a községekben pedig az országos átlagtól több mint 10 százalékponttal elmaradó, mindössze 5 százalékos átlagos éves lakásár növekedést regisztráltak.
Szepesi Anita, 2019. január 30. szerda, 11:02
Fotó: Unsplash

Az elmúlt év harmadik negyedévében tovább nőtt a kisebb és nagyobb településeken kialakult lakásárszint közti különbség a MNB legfrissebb lakásárindexe szerint. Budapesten és a vidéki városokban lassult a hazai lakásárak negyedéves növekedési üteme az előző időszakhoz képest, míg a községekben már az árak kis mértékű csökkenése volt megfigyelhető.

Budapesten a múlt év harmadik negyedévében nominális alapon átlagosan 5 százalékkal drágultak a lakások, ami 1,5 százalékpontos mérséklődést jelent az előző negyedév dinamikájához képest.

Az éves növekedési ütem ugyanakkor az előző negyedévben tapasztalthoz hasonlóan tovább gyorsult, a fővárosban mért 23,5 százalékos emelkedés már 7,8 százalékponttal múlja felül az átlagos országos lakásár-drágulás mértékét. A vidéki városokban a harmadik negyedévben 4,5 százalékkal drágultak a lakásárak az előző negyedévhez képest, így az éves nominális lakásár emelkedés meghaladta a 17 százalékot.

A községekben az előző negyedévhez képest 50 bázispontos lakásár csökkenés volt megfigyelhető. Ezzel az éves növekedési ütem mértéke is csak 5 százalékot ért el a kisebb településeken, ami egy jelentős lassulás az előző negyedévben tapasztalt, 11,9 százalékos éves áremelkedéshez képest - olvasható a friss elemzésben.


Heterogén képet mutat a negyedéves lakásár-dinamika az ország régiói között: a harmadik negyedéven az egyes régiókban a legnagyobb mértékű emelkedést  a dél-dunántúli városokban mérték  (7,6 százalék). Ezt követték a dél-alföldi (6,4 százalék) és az észak-alföldi (5,4 százalék) városok. Az észak-magyarországi, közép-dunántúli, valamint nyugat-dunántúli városokban szintén emelkedtek a lakásárak negyedéves alapon, azonban ezekben a régiókban lassult a növekedés üteme az előző negyedévi dinamikához képest.

Éves alapon a dél-alföldi városok mutatták a legintenzívebb dinamikát a harmadik negyedévben (19,9 százalék), amelyet a közép-dunántúli (19 százalék) és a dél-dunántúli (18,5 százalék) városok követtek.

Összességében a növekedési ütem a nyugat-dunántúli városokon kívül valamennyi régió városaiban meghaladta az átlagos éves országos lakásár-drágulás mértékét.

A lakásárak alakulását országos átlagban bemutató aggregált MNB lakásárindex nominális alapon 3,3 százalékkal nőtt 2018 harmadik negyedévében, ami 80 bázisponttal alacsonyabb az előző időszak növekedési üteménél. Reál értelemben az aggregált MNB lakásárindex  2,6 százalékkal emelkedett a harmadik negyedévben, ami az előző időszakban tapasztalttal közel azonos negyedéves dinamikát jelent. Az aggregált index éves növekedési üteme  nominálisan 15,7 százalékot, míg reálértelemben 11,7 százalékot tett ki 2018 harmadik negyedévében.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Mezei1995, 2019.01.30 14:53

Ez iszonyat szomorú dolog. Szellemközségek ,falvak,települések lesznek Magyarországon . Kihalt helyek vagy olyanok ami már manapság is megfigyelhető,hogy ezeket a helyeket csak idősek lakják !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html