Noha a lakossági napelemes-megújuló energiás támogatási pályázat első fordulójára csak januárban lehetett jelentkezni, a 100 százalékos vissza nem térítendő támogatásról szóló első hírek már tavaly szeptemberben megjelentek.

Ma már látszik, hogy ennek - a politikai haszon betakarításán túl - az volt a legvalószínűbb magyarázta, hogy a lakossági napelemes rendszerek szaldó-bruttó átállítási kudarcát feledtetve, valahogyan tovább kellett lendíteni a rendszert.

Kapcsolódó

Eredetileg az volt a kormányzati terv, hogy az otthon felújítási támogatást úgy módosítják, hogy maga a háztáji napelemes rendszertelepítés 2021. június 30-a után már csak a piaci alapú, bruttó elszámolással legyen elérhető. Ehhez azonban sem a rendszer, sem a szabályozás, sem pedig a piac nem volt kellően előkészítve, ez azonban csak akkor vált egyértelművé, amikor 2021 első felében addig elképzelhetetlen méretű roham indult a lakossági megrendelések között, a kivitelezők képtelenek voltak a megrendelésállomány egészével célba érni, ám a módosító jogszabály hatályba lépése előtti éjjel a jogalkotó hatálytalanította az úgynevezett szaldó-bruttó átállást.

Ez a lakossági napelemes piacon azonban azzal járt, hogy az éve első felében túlpörgetett installálórendszer néhány hétnyi levegőkapkodás után ismét nagy fordulatszámra pörgött fel, mivel sokan bizonytalanok voltak abban, hogy ez a jogszabályi törlés végleges-e vagy csak néhány hónapos határidőcsúszásról van-e szó – mondta lapunknak Belák Gábor, az NV Solar Energia Kft. tulajdonos- ügyvezetője . A felfokozott érdeklődés csak ősz végére hagyott alább, decemberre viszont a szokásosnál is jobban „befagyott” a piac - magyarázta a telepítő cég vezetője. Ebből is tanulva, az NVSolar-nál megerősítették az ügyintéző, szaktanácsadó csapatot, és külön stábot állítottak rá arra, hogy segítsék az érdeklődőket a pályázati, és a műszaki-technológiai paraméterezésben.

A lakossági piacon megjelenő 100 százalékos támogatású napelempályázat érkezése újabb rohamot indított el, az „ingyennapelem” ugyanis a korábban szkeptikus lakókat is megszólította. Belák Gábor a céges adatbázisukból előkereste: már olyan nyugdíjasok is érdeklődni kezdtek a napelemes rendszereik után, akiknek a havi villanyszámlája 4-7 ezer forintot ért el havonta, ám hiába nem rendelkezett a többségük a beruházáshoz szükséges forrásokkal, ha a 100 százalékos támogatás ehhez mégis lehetőséget teremtett. (A jellemző válaszreakció a telepítő cégektől az, hogy a napelemes rendszert tervező űrlapjaikat nem engedik ilyen alacsony fogyasztási értékre beállítani – e rendszerek 8-12 éves megtérülési idejéhez ugyanis "alap", hogy a havi villanyszámla legalább 10 ezer forintot mutasson.)

A pályázat őszi beharangozása, de a folyamatos változtatás is magasan tartotta az érdeklődési szintet, egészen a pályázat indulásáig, sőt az indulási és lezárási időpontok kitolásával jóval tovább is életben tartották – magyarázta a szakember. Azzal együtt is, hogy tavaly november óta drasztikus napelem-áremelkedés kezdődött: míg korábban a napelemek ára folyamatosan csökkent, 2021 őszén előbb 20, majd 30 százalékos áremelkedés történt, majd a szállítási bizonytalanság is megjelent a rendszerben.

Hiánycikké váltak bizonyos inverterek, az árak – részben az forint euróval szembeni gyengülése miatt – tovább emelkedtek, így a napelem-telepítő cégek egyre inkább azt a gyártó- és paneltípust tudták felajánlani a megrendelőnek szerelésre, amely éppen az európai és a magyar piacon megtalálható.

Aztán már senki többet?

Majd 2022. március elején harmadszor is teljesen átírták a lakossági fűtés-korszerűsítési és napelemes uniós pályázat reguláit, aminek nagy nyertesei, de komoly vesztesei is vannak/lesznek - írta meg részletes elemző írásában a Portfolio.hu. A változtatás – amelynek oka valószínűleg az volt, hogy a kiíró a már benyújtott pályázatok alapján módosított az időzítésen és a peremfeltételeken is – olyan radikálisra sikerült, hogy Szebeni Dávid szerint az "jelentősen átírása jelentősen árt a fejlesztéspolitika és a pályázati rendszer hitelességének”. Az Enrawell Csoport stratégiai igazgatója szerint bár az előírások változásából az világosan látszik, hogy a kiíró a többgyerekes családok irányába próbálja lejteni a pályát, az így is kérdés, hogy "miért vegye komolyan bármelyik pályázó a pályázati felhívásokat és a pályázatok ennek megfelelő előkészítését".

Magyarország eddigi legnagyobb méretű lakossági zöldenergiás projektje (RRF-6.2.1), amely a nyílászárók cseréje, az akkumulátortelepítés és a fűtések korszerűsítése mellett napelemes rendszerek telepítését is magában foglalja a "Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” címmel megjelent, és január-február során az első körben már le is zárt pályázat jelentős állami támogatást ígér a napelemeket telepítő családi ház tulajdonosoknak.

A vissza nem térítendő, 100 százalékos intenzitású támogatás a napelemes rendszerekre adható “ingyen pénz” összegét legfeljebb 2,9 millió forintban határozta meg, amely a fűtéskorszerűsítéssel együtt 11,3 millió forintig tolható ki. Ennek különböző anyagi, kereseti és szociális feltételei vannak, de a pályázat benyújtásának feltétele az is, hogy előzetes kivitelezői megállapodással kell rendelkezni egy regisztrált vállalkozóval. A korábban 35 ezer támogatható projekt mennyiségi határát márciusban 45 ezerig emelték, és a regionális bontásban, szeptember közepétől október elejéig megszabott második pályázási kör végére a teljes támogatási keretet (201 milliárd forint) szétosztják.

Szűkülő keresztmetszet, de bővülő repertoár

A lakossági napelemes rendszertelepítési kedvről és telepítő céges visszajelzésekről évek óta friss adatokkal rendelkező napelemajanlat.hu-nál azonban másra is felfigyeltek. Idén februártól az ajánlatkérések száma már a tavaly tavaszi szint közelébe került, sok új telepítő cég is megjelent a piacon, és az a tendencia látszik folytatódni, hogy ha annak pályázatok, van dotálás, a piac a maximum közelében pörög – tudtuk meg Farkas Ferenc ügyvezetőtől. Elmondása szerin több céggel is beszélt a napokban, amelyek korábban náluk előfizettek, ezek jelezték, hogy most azért nem teszik, mert akkor a mi rendszerünkön keresztül beérkező ajánlatkérésekből eredően még több munkájuk lenne, és már ősz végéig tele van a naptáruk – magyarázta Farkas Ferenc.

A Napelemajánlat adatbázisában szereplő, mintegy 600 telepítő cég jelentős része – amelyektől a lakossági ajánlatkérő órákon belül konkrét ajánlatot, információkat kaphat – azt jelezte vissza az operátornak, hogy míg korábban a pályázati támogatásra váró beruházásoknak nagyjából a fele volt "nyerő", mostanra ez az arány csaknem 100 százalék –  ami folyamatos és jelenleg kiapadhatatlannak látszó megrendelésállománynak tűnik.

Az is igaz azonban, hogy a normális piaci viszonyokat szinte teljesen tönkreteszi, hogy “ma már mindenki ingyen akarja” a napelemes rendszerét (akár a tényleges lakásfelújítás legfontosabb részeként is), ez pedig a saját erős beruházásokat visszaveti – és lényegében ellehetetleníti. Az év nagy áttörése Farkas Ferenc szerint azonban így is az, hogy a kivitelező cégek sorban állnak át a napelemes rendszernél bővebb szolgáltatói profilra; cége adatbázisában már több mint 150 olyan cég van, amely hőszivattyús és/vagy energiatárolós rendszerek építésével is foglalkoznak.

A megrendelői igény változására az operátor is reagált: Farkas Ferencék februárban elindították a Fűtésajánlatok.hu oldalt is, mely a napelemes ajánlattevő oldalra épülve, annak minden funkcióját tartalmazza, s melyen keresztül magánszemélyek és cégek egyszerűen tudnak ajánlatokat kérni akár fél tucat különböző fűtési megoldásra is. A mintegy száz regisztrált cégtől az ajánlatkérő napokon belül akár teljesen komplex ajánlatcsomagokat is kérhet, ezeket, ha szükséges, össze tudják hasonlítani az egyéb ajánlatokat is. Sőt kiegészítésként akár napelemes telepítő cégekkel is összeköttetést lehet teremteni. Új társasházépítő, komplett épület felújítást végző cégek is bejelentkeztek már ajánlatkérői oldalon, sőt az is gyakori, hogy nemcsak nagyobb cégek, de kicsik is “beugróst” keresnek a beruházás közben érkező, kibővülő megrendelői igény (jellemzően hőszivattyús rendszer telepítéséről szól ez) kielégítésére.

Automatikusan összekötik az ajánlatkérőkkel a cégeket, ráadásul azzal, hogy a “munkavégzés" CRM-rendszeren keresztül is működik, az ajánlattétel szinte automatizálható és így sokkal gyorsabb, akár 1-3 órás időintervallumban konkretizálható válaszok megadására is képes.Az oldalra jelenleg naponta már több mint tucat ajánlatkérés fut be, de Farkas Ferenc nem csodálkozna, ha ennek a többszörösére ugranának fel az értékek.

A szűk keresztmetszet nem is az ajánlatkérésé, hanem a szakemberhiány jelenti, amely az ajánlatoktól a projektet a rendszer bekapcsolásáig elviszi. Belák Gábor ugyanezt mondja; az NV Solarnál hónapok óta, folyamatosan havi 10-15 főt képeznek át napelem-telepítővé. Ám az installálást végzők számának gyors növekedését az is nehezíti, hogy a szabály úgy szól, hogy a telepítő csapatokban legalább egy villanyszerelőnek lennie kell – mivel csak ő kötheti be az áramhálózatba a megépített rendszereket. Vagyis a napelemtelepítő cégeknek egy eleve hiányszakma szakembereit kell megpróbálniuk átcsábítani egy új területre.

A hőszivattyú visz majd mindent

Olyan rendszerváltás közvetlen közelében vagyunk, amelyhez legfeljebb a nyolcvan évek végén, a kilencvenes évek elején a fűtőolajról földgázra váltó lakossági fűtési szektor esetében volt hasonlítható – fogalmazott Pécsi István, a Daikin Hungary Kft. lakossági értékesítési vezetője a Napi.hu-nak. Ami most zajlik, az a teljes elektrifikáció felé mutat, arra, hogy a lakásban mindent – a világítást, a fűtést, a hűtést, az energiatermelést és a fogyasztást is áramalapúvá változtatjuk – magyarázta a szakember.

Már Magyarországon is látható méretű a gázról való leválás. Az általánosan elfogadott "klímahűtés" mellett egyre inkább megjelenik a hőszivattyús technológiával az elektromos fűtésnek egy új formája is. Még nem trend, de a magyarországi fűtéstechnikában már elindult a paradigmaváltás azzal, hogy kiderült: a hőszivattyú a klímacél felé mutató új, és már elérhető technológia; gyorsan telepíthető, látványos eredményekkel jár a használata, és már széles tömegek által megfizethető áron beszerezhető.

[Megjegyzés: ha a "mi olcsó, mi drága" kérdést onnan közelítjük meg, hogy egy-egy kiváló paraméterekkel rendelkező hőszivattyú 600 ezer, de akár több millió forintba is kerül, akkor e mellé oda kell tenni azt is, hogy menyibe került jelenleg egy gázcirkó- vagy gázkazáncsere: márpedig Magyarországon a használatban lévő lakossági gázkészülékek átlagéletkora 30 évnél is több, de a jogszabály már csak új, kondenzációs rendszert enged installálni még néhány évig, az ezzel összefüggő készülék költségeken túl a szükségszerű kéménybélelés is jóval 1 millió forint fölé viszi a kiadást.)

A magyar lakossági hőszivattyú piac zöme ma valójában újgenerációs split klíma. Ami fűteni és hűteni is meglehetősen tágan értelmezett hőmérsékleti viszonyok (általános jellemző, hogy mínusz 15 és plusz 45 Celsius-fok) között is képes, ráadásul jó teljesítménnyel, energiahatékony módon. Extrém időjárási viszonyoknak kell ahhoz lenni Magyarországon, hogy az új split klímák ne legyenek elegendőek egy lakás vagy lakóház kifűtéséhez, lehűtéséhez – fogalmazott Pécsi István. A Daikin szakembere szerint a levegő-levegő rendszerű berendezések (split klímák) mellett azonban egyre jelentősebb a levegő-víz rendszerű hőszivattyúk megjelenése, amelyből becslése szerint az országban 20 ezer lehet jelenleg használatban. Ez a mennyiség onnan nézve is érdekes, hogy a korábban, 10-12 év alatt a nulláról felépített, évi 3500 darabos bővülés tavaly már 6500 volt, és az idén akár ennek többszöröse is lehet.

Ezek a hőszivattyúk a külső levegőből vonnak el hőt, amellyel felmelegítik a hőleadókban (radiátor, felületfűtés vagy fan-coil) keringetett vizet. A magyarországi hőmérsékleti viszonyokhoz általában optimális választás a befektetési költség és a nyújtott komfort, illetve az elérhető energiahatékonyság összefüggésében.