A minden második hitelfelvételben aktív szerepet játszó banki közvetítők szövetsége, a Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetsége (FPKOSZ) felmérésében vizsgálta a piac változásait. A magyar hitelpiacon 2023 áprilisában készült először olyan felmérés, mely a legnagyobb aktivitású, éves szinten több, mint egy milliárd forint lakáshitel volument elérő szakértők véleményét szondázta. Az összesen 133 hitelszakértő tavaly a teljes hazai lakáshitelpiac új szerződéseinek 15 százalékánál volt aktív.

A lakáshitelpiac várhatóan 2024 második felében térhet vissza a havi 100 milliárd forintos szintre.

2023 első negyedévében a lakáshitel szerződések értéke 67 százalékkal maradt el a tavalyi év azonos időszakától. Ezen visszaesés még akkor is sokkolóan magas, ha figyelembe vesszük, hogy a zöld hitelek (MNB zöld otthonteremtési program) kiemelten kedvező feltételei jelentősen megnövelték a keresletet 2022 elején.

Hamarosan zöld célokra is fordítható a fogyasztóbarát lakáshitel

Áprilistól zöld célokra is fel lehet venni a minősített fogyasztóbarát lakáshitelt az Ersténél. Az energiafelhasználásukat csökkenteni kívánó hitelfelvevők az új lakás vásárlása, illetve építése mellett korszerűsítésre és felújításhoz is igényelhetik a konstrukciót. Bővebben >>>

Miért ment el a kedvünk a hitelektől?

A hitelfelvételt gátló tényezők között szerepeltek az alábbiak:

  • a magas kamatszint után
  • szorosan következik az ügyfelek által érzékelt saját anyagi jövő bizonytalansága
  • és a rekord magas infláció.

A bankok szigorúbb hitelbírálata csupán a negyedik helyen nevesített ok az alacsonyabb hitelfelvételi hajlandóság mögött.

A közvetítők hangsúlyozzák, hogy szemben a 2008-as válsággal, ma a bankok hitelnyújtási aktivitásában nincs törés, sőt a bankok közötti verseny kifejezetten aktívnak tekinthető az ügyfelekért.

Ezekben a kerületekben kapkodnak a lakásokért a befektetők

Az ingatlanbefektetők a 2022-es adatokhoz képest változatlanul átlagosan közel 50 millió forint értékű lakásokat vásároltak Budapesten. A preferált lokáció 2023-ban is változatlanul a pesti belváros. Bővebben>>>

Mikorra jósolják a piac rendeződését?

A felmérés vizsgálta azt is, hogy mikor térhet vissza a lakáshitel felvételi aktívitás újra a havi 100 milliárd forintos szintre. A szakértők ennek időpontjaként 2024 év második felét tűzték ki.

Az átlagember számára talán túlzottnak tűnhet a havi 100 milliárd forint, így érdemes megjegyezni, hogy

a magyar lakosság eladósodottsága komoly mértékben elmarad mind az európai, mind a szomszédos országok átlagától (és a 100 milliárd forintos havi dinamikával 5 éven belül sem érné utol a regionális átlagot.)

Most járhat jól az, aki lakáshitelre pályázik

Hamarosan jöhetnek a zöld fogyasztóbarát lakáshitelek. Áprilistól legalább a kezdeti költségek egy részét el kell engedniük a bankoknak az ilyen kölcsönöknél, ha minősített fogyasztóbarát lakáshitelt választ az ügyfél. Kamatkedvezményt is adhatnának, de ebben egyelőre nem látszik nagy tolongás. Bővebben>>>

Ki milyen stratégiával hozná vissza az elmaradt bevételt?

A hitelpiac visszaesése természetszerűen negatívan érinti a közvetítők bevételeit, így érdemi kérdés, hogy ki milyen stratégiát választ a negatív piaci környezet hatásainak kompenzálására.

  • A szakértők közel háromnegyede kibővíti tevékenységét és a lakáshitelek mellett elkezd foglalkozni egyéb banki termékek közvetítésével is.
  • 71 százalék nyilatkozott úgy, hogy új ügyfélszerzési csatornákkal kívánja támogatni saját üzleti volumenét,
  • és közel a banki közvetítők fele szándékozik belépni biztosítási termékek piacára is.

Késhegyre menő harcot folytatnak a bankok a babaváró hitelt igénylőkért

Januárban mindössze 716 fiatal házaspár igényelt babaváró hitelt, és bár a február erősebb volt, az 1231 igénylő még így is jelentősen elmarad a korábbi időszak négy-ötezres havi átlagától. Emiatt a bankok között mind nagyobb a verseny az ügyfelekért, már csak azért is, mert közülük sokan lakáshitelt is igényelnek mellé. Bővebben>>>

Merre tart a digitalizáció?

digitalizáció a közvetítői piacon is dübörög.

  • A szakértők 68 százaléka gondolja úgy, hogy a folyamatok, az ügyfélazonosítás és aláírás digitalizációja jelentős mértékben fog fejlődni a következő három évben.
  • A közvetítők mindössze 28 százaléka gondolja úgy, hogy ez közepes mértékben fog megtörténni,
  • míg 4 százalék véli úgy, hogy kis mértékben.

Mi javítana a helyzeten?

A teljes hazai lakáshitelezési volumen 15 százalékát adó szakértők véleménye szerint a szabályozó szervek (Gazdaságfejlesztési Minisztérium és MNB) több ponton is tudná a piac hatékonyabb működését támogatni a törvényi és rendeleti szabályok módosításával:

  • a hitelszakértők 90 százaléka szerint a legfontosabb KHR és NAV adatbázisok közvetítők számára elérhetővé tétele lenne,
  • 86 százalék véli úgy, hogy a hitelezési folyamatokhoz szükséges igazolások egységesítése érdemi előrelépés lenne,
  • az uniformizált dokumentációk bevezetése pedig 80 százalékos támogatottságot kapott.