A nem fizetésért nem, de a kiürítésért közjegyzőhöz mennek a lakáskiadók

A közjegyzők tapasztalata szerint 10-ből 9 lakásbérleti ügyben ma már kifejezetten kiürítési nyilatkozatot kérnek tőlük, hogy a szerződésszegő bérlő végrehajtás útján kiköltöztethető legyen az ingatlanból. Az ilyen hivatalos papírok iránti keresleten semmit nem csökkentett a járvány - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közleményéből.
Szabó Dániel, 2020. július 21. kedd, 13:09
Fotó: Pixabay

Kevésbé foglalkoznak a bérbeadók a ki nem költözésnél sokkal gyakoribb problémát okozó nemfizetéssel vagy károkozással, mint azzal, hogy végre közjegyző bevonásával birtokon kívül tudják végre a szerződéseket megszegő bérlőket. Pedig az esetek 60 százalékában éppen ilyen ügyek miatt mondják fel a bérleti szerződéseket.

Egy ingatlan kiadásakor mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mivel a bérlő van birtokon belül, megilleti a birtokvédelem joga, így csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból. Ez is az oka annak, hogy egyre több bérbeadó irányítja közjegyzőhöz a leendő bérlőjét, és készíttet közjegyzői okiratba foglalt kiürítési nyilatkozatot vele. A lakás bérlője ebben arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a bérleti szerződés megszűnik, elhagyja az ingatlant, ám ha ez mégsem történne meg, akkor azonnal, pereskedés nélkül végrehajtás indítható vele szemben. A birtokvédelem intézménye miatt ma a legtöbb lakástulajdonos a lakásban ragadó bérlőtől tart, holott, ha egy konfliktus idáig fajul, azt szinte mindig megelőzik már más komoly problémák - összegzik a jelenséget a közleményben.

Bérelt ingatlan kiürítésére egyébként viszonylag ritkán kerül sor: a közjegyzők tapasztalata szerint évente néhány száz ilyen eljárás zajlik Magyarországon. Ráadásul, ha érvényes szerződés van, akkor a bérlő még azelőtt távozik a lakásból, mielőtt erre végrehajtással kényszerítenék.

Sokkal gyakoribb problémát jelent a nemfizetés - a bérleti díj és az akár több hónapos rezsitartozás -, vagy a vétlen, illetve az elmérgesedett viszony miatti szándékos károkozás. Nem ritka, hogy a bérlő a megegyezés ellenére állatot tart az ingatlanban, eláztatja a szobát, vagy eldugítja a vízvezetéket, jelentős anyagi kárt okozva ezzel az ingatlan tulajdonosának. Olyan is előfordul, hogy a bérlő kisebb értékű tárgyakra cseréli a lakás tartozékait, például a 120 centis képátlójú tévéből a bérlet végére 70 centiméteres lesz. Noha a kaució (óvadék) kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy abból fedezzék az okozott károkat, sok esetben annak szokásos mértéke (háromhavi bérleti díj) nem téríti meg a tulajdonos tényleges kárát - írják le a tapasztalataikat.

"A tulajdonosnak az ingatlan és a berendezési tárgyak értéke, a bérleti díj mértéke és a szerződés időtartama alapján érdemes átgondolnia, hogy mi lehet számára a legnagyobb kockázat és mekkora értékben kér jogi garanciákat" - hangsúlyozza Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Ez aztán vagy a bérleti szerződésbe, vagy az azt kiegészítő kötelezettségvállalási nyilatkozatba belefoglalható.

Bár a magyar jogban nem kötelező közjegyző által készített közokiratba foglaltatni a lakásbérleti szerződéseket, a gyakorlatban számos előnye van, nemcsak a bérbeadó, hanem a bérlő szempontjából is.

A kiürítési eljárások kis számát az magyarázhatja, hogy Magyarországon a lakáskiadók nem jelentik be az innen szerzett jövedelmüket az adóhatóság felé, így érvényes szerződést is ritkán kötnek.

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK