Így lehetséges, hogy a bankok a részletfizetésnél a kamatot és a tőketörlesztést annuitásos módon számítják, de a kezelési költség vetítési alapját egyénileg döntik el. Jellemző eljárás, hogy a hitelintézetek az év elején fennálló tőketartozástól függően alkalmazzák az esedékes kezelési költséget. Az ügyfelek számára mindenképpen előnyösebb az az eljárás, amelyet a HVB Jelzálogbank Rt. alkalmaz. E szerint a fizetendő díj minden hónapban az aktuális tőketartozással arányos, vagyis havonta csökkenő mértékű. Az OTP Jelzálogbank Rt. sajátos százalékos mértéket alkalmaz a kezelési költség megállapításakor, de egyúttal felső határt is szab. A kezelési költség (ami legfeljebb 9 ezer forint) 4,5 millió forintos hitelösszeg esetében éri el maximumát. Könnyen belátható, hogy efölött minél magasabb összegű hitelről van szó, annál kedvezőbben alakul a kezelési költségnek a felvett hitelhez mért aránya. Megtévesztő a bankok azon gyakorlata, hogy a reklámokban (például óriásplakátokon) előszeretettel használják a kamatokat, mivel azt akár alacsonyan is megállapíthatják, míg a kezelési költséggel ezt kompenzálják. Valójában vajmi kevés a különbség a 4 százalék kamat és a 2 százalék kezelési költség vagy a 4,5 százalék kamat és 1,5 százalék kezelési költség között, legalábbis szemre. Pontosabban utánagondolva máris felmerül a kérdés, hogy melyikre mennyit is fizet az ügyfél, és persze lényeges az is, hogy a bank mire is vetíti a kezelési költséget. A hitelfelvételt fontolgatók - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján is megjelentetett kondíciók ellenére - jó, ha több bankban is személyesen érdeklődnek. Érdemes figyelni a havonta fizetendő tételek mellett az eseti költségekre is. Nem elhanyagolható a már széljegyre folyósított hitel esetében az átmeneti néhány hónapra felszámított többletdíj, az áthidaló kölcsön kamata, és az sem, hogy mennyibe kerül magának a hitelnek a megszerzése. Az összevetést persze alaposan megnehezítik a különböző elnevezések. Akad bank, amelyik nem számít fel folyósítási jutalékot, ám más jogcímen mégiscsak leveszi a „sápot”. Az OTPJ például a kezdeti kiadásokat plusz hitelként hajlandó csak folyósítani. Egy teljes összevetésből természetesen nem hagyhatók ki a lakástakarék-szerződéssel vagy a biztosításokkal kombinált termékek sem, ami még tovább nehezíti a választást, hiszen azok a hagyományos hitelfelvételnél is bonyolultabbak, illetve azoknál másként érvényesíthető a törlesztéshez járó adójóváírás. Miként a részletfizetés összemérésére sincsenek egységes szabályok, úgy a kezdeti költségek esetében is hiányoznak a standardizált előírások. Az áttekinthetőség hiányát az ügyfelek számára talán némiképp feledhetővé tehetik a magyar piacon (persze az állami támogatásnak köszönhetően) vonzó kamatok. A jelzáloglevelek hozamai jelentősen befolyásolják a hiteleket, s figyelembe véve, hogy Magyarország nemcsak az Európai Unióhoz, hanem idővel az euróövezethez is csatlakozik, néhány év múlva - némi nemzeti eltérést beleszámítva - már az eurózóna kamatai érvényesülnek Magyarországon is. Mivel a piacai kamatok most is csökkennek, ezért jól látható, hogy a kamatkonvergencia valóban hatással lesz a hitelekre. Jelzáloghitelkamat-mérséklést egyébként elsőként a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. jelentett be, márciustól használt lakásra adott öt évig fix kamatozású hiteleinek kamatlába negyed százalékponttal csökkent, míg a HVB Jelzálogbank Rt.-nél várhatóan áprilistól mérséklődik fél százalékponttal a kamat.