Brutális, ami a lakáspiacon történt

Egy átlagos budapesti használt lakás az év elején csaknem 30 millió, egy új építésű 34,1 millió forintba került. A drágulás 2015-höz képest mintegy 60 százalékos. Az elmúlt évben 6,5 százalékkal nőtt lakáspiaci forgalom, a bővülés idén az első negyedévben folytatódott, az eddig ismertté vált adásvételek száma 7,4 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában mértet - derül ki többek között a KSH legfrissebb, 2019 első negyedévi lakásárindexéből.
Szepesi Anita, 2019. július 29. hétfő, 17:16
Fotó: Pixabay

Az elmúlt évben 6,5 százalékkal nőtt lakáspiaci forgalom, a KSH adatai szerint 164 ezer ingatlan cserélt gazdát az országban. Használt lakásból 4,7 százalékkal több kelt el, mint 2017-ben, az eladott új lakások száma közel más-félszeresére emelkedve meghaladta a 9 ezret. Idén az első negyedévben folytatódott a bővülés, az eddig ismertté vált adásvételek száma 7,4 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában mértet. Az új lakások száma egyharmadával lett magasabb az előző év azonos időszakinál.

2018-ban az eladott lakások 5,6 százaléka volt új építésű. 2019 első negyedévében ez az arány 3,3 százalékot, egy évvel korábban 2,7 százalékot ért el.

A használt lakások ára 2018-ban 2015-höz képest átlagosan 28 százalék emelkedett, mivel azonban az eladott lakások összetétele a korábban becsültnél nagyobb mértékben tolódott el az alacsonyabb értékűek felé, a tiszta árváltozás elérte a 45 százalékot. Az előző évihez viszonyított tiszta áremelkedés a korábbi évekre jellemző 11-13 százaléknál is magasabb, 14 százalékos volt. Az új lakások éves átlagára a 2017. évi, kiugróan magas, 19 százalékos növekedés után 2018-ban további 13 százalékkal, a 2015. évi csaknem másfélszeresére emelkedett.

Brutális a drágulás 2015-höz képest

Idén az első negyedévben folytatódott a drágulás, az előző negyedévhez képest a használt lakások ára 5 százalékkal, 2018 első negyedévéhez képest 16 százalékkal emelkedett. Az új lakások az előző negyedévinél átlagosan 5,1 százalékkal, az előző év azonos időszakinál pedig 9,6 százalékkal kerültek többe. A 2015-höz viszonyított árnövekedés mértéke az összetételhatás figyelembevételével mindkét részpiacon megközelítette a 60 százalékot 2019. első negyedévben.

2018-ban 2679 milliárd forintnyi lakóingatlan cserélt gazdát az országban, 23 százalékkal több, mint 2017-ben. Ezen belül az újlakás-piac részesedése a 2015-ig jellemző 4 százalékról 2018-ban 9,4 százalékra emelkedett. A főváros részesedése az ország teljes lakáspiaci forgalmán belül 2015 óta folyamatosan csökken, 2018-ra a három évvel korábbi 47 százalékról 40 százalékra esett vissza.

Külföldiek a magyar lakáspiacon
2018-ban ugyanannyi külföldi (szám szerint 7300) magánszemély vett lakást Magyarországon, mint egy évvel korábban. A külföldiek többsége vidéken, főként Nyugat- és Dél-Dunántúlon (a vevők 15, illetve 12 százaléka) vásárol, Budapesten pedig elsősorban Pest belső kerületeiben. Az összes külföldi vevő közül csaknem minden negyedik itt talált lakást. A külföldiek vidéken átlagosan 13,5 millió forintot, Budapesten 40 millió forintnál is többet költöttek.

Az egy évvel korábbihoz hasonlóan 2018-ban is Németországból, Kínából és Romániából származott a legtöbb külföldi vevő. A többnyire a fővárosban ingatlant vásároló vietnámi, kínai, valamint francia állampolgárok költötték a legtöbbet, átlagosan 43-45 millió forintot. A főként vidéki települések iránt érdeklődő, jellemzően idősebb nyugat-európaiak általában 20 millió forint alatt vásároltak.

A szomszédos országokból érkező vásárlók főleg a fővároson kívül vettek lakást, alacsonyabb életkoruk azonban arra enged következtetni, hogy jobbára munkavállalási céllal jelenhettek meg a hazai ingatlanpiacon - írja a KSH. A szlovák vevők elsősorban a határ menti településeken szereztek ingatlant, minden tizedik szlovákiai vevő új építésű lakást vásárolt.
A külföldi vevők részedése a teljes magyar piacból mindössze 2,3 százalék volt,  Budapesten átlagosan 12 százalékos, a pesti belső kerületekben viszont már 26 százalékos, ami az itten árak elszakadását jelzi az átlagos hazai lakáspiaci árszinttől.

Az eladott új lakások ára 2018-ban átlagosan 27,6 millió forint volt, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A budapesti 34,1 millió forintos átlagos árszint több mint 10 millióval meghaladta a megyeszékhelyekét. Az árak 2019 első negyedévében is tovább emelkedtek.

Újlakás-boom?

Az ország összes településéből nem éri el a százat azoknak a száma, ahol legalább tíz újlakás eladását regisztrálta a KSH. A legalább száz új lakást értékesítő 6 budapesti kerületben és 15 vidéki városban került piacra az összes új lakás 60 százaléka.

Kiemelkedően magas volt az új lakások száma a meglévő lakásállomány-hoz viszonyítva több budapesti és győri agglomerációba tartozó településen (pl. Halásztelek, Gyömrő, illetve Vámosszabadi, Rajka), továbbá néhány Balaton-parti városban is. Az egyes települések újlakás-árai között akár több mint kétszeres különbség is adódott. Nyíregyházán alig haladta meg a 300 ezer forintot az új lakások négyzetméterára, miközben Budapest VIII. kerületében átlépte a 700 ezer forintot.

A budapesti új lakások átlagára 2019 első negyedévében meghaladta a négyzetméterenkénti 700 ezer forintot. A megyeszékhelyek és a többi város 400 ezer forint körüli átlagos ára ugyancsak emelkedett a megelőző időszak óta.

2018-ban az összes ismert használt lakás adásvétel 22 százaléka jött létre a fővárosban, szemben a három évvel korábbi 30 százalékkal. A községek piaca ugyanakkor folyamatosan bővült, 2018-ban már minden negyedik tranzakció a községekben jött létre, s ez a tendencia folytatódott 2019 első negyedévében is.

Mélyen kell a zsebbe nyúlni

Budapesten a használt lakások átlagosan 29,5 millió forintba kerültek, 5,1 millió forinttal többe, mint 2017-ben. A megyeszékhelyeken ezalatt 2,4 millió forinttal, 15,4 millió forintra nőtt az átlagos lakásár. A használt lakások átlagos négyzetméterára Budapesten 2018-ban 508 ezer forint volt, 21 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

2019 első negyedévében 15 százalékos volt a drágulás az előző év azonos időszakához képest.

A megyeszékhelyeken 2018-ban 244 ezer forint volt az átlagár, ez 18 százalékos drágulás 2017-hez képest. 2019. első negyedévben 16 százalékkal nőttek az árak.

Lemaradó családi házak

2015 és 2019 első negyedéve között a családi házak átlagos négyzetméterára 14 százalékkal, a lakótelepi lakásoké 72 százalékkal, a nem lakótelepi, társasházi lakásoké 81 százalékkal lett magasabb.

A családi házak áremelkedése a nagyobb városokban elmaradt a többi társasházi kategóriáétól. 2015 óta több mint kétszeresére drágultak a debreceni és a szegedi lakótelepi lakások, de Miskolc, Székesfehérvár és Pécs lakótelepi lakásainak áremelkedése is közel kétszeres volt. Kivétel Győr, ahol az eleve magasabb szintről induló árak növekedési üteme mérsékeltebb volt (a családi házakban 36 százalék, a lakótelepeken 49 százalék).

Idén az első negyedévben már a legtöbb vidéki nagyvárosban alacsonyabb a családi házak fajlagos ára, mint a lakótelepi lakásoké.

Budapesten belül a pesti átmeneti és külső kerületek lakótelepein 2,2-szeresére nőttek a négyzetméterárak 2015 óta. Ehhez hasonló mértékű drágulás csak a pesti belső kerületek társasházainál volt. Kétszeresére nőttek az árak a budai lakótelepeken is, ettől azonban csak kismértékben maradt el a társasházi lakásainak áremelkedése.

Ezalatt a budai hegyvidék családi házainak drágulása 50, a főváros többi területén pedig 60-80 százalék közötti volt. 2019-re Budapesten a pesti külső kerületek családi házainak négyzetméterára lett a legalacsonyabb (384 ezer forint négyzetméterenként), emellett az átmeneti kerületek családi házai számítottak a leginkább megfizethetőnek (433 ezer forint négyzetméterenként).

Az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe 2019 első negyedévében a 2015. évi 116,7 százalékát tette ki, az eurózónán belüli lakásárindex pedig 115,9 százalék volt. Az Eurostat összesítése szerint az EU egészére számított reál lakáspiaci árindex 2015 óta meghaladja az eurózónára vonatkozót.  Az adatot közlő európai országok közül a magyar lakásárak emelkedtek a legnagyobb mértékben. A második helyen Izland szerepelt, de több európai országban is meghaladta a növekedés mértéke a 30 százalékot.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

laci_52, 2019.07.29 23:45

Ne csodálkozzunk: lakást venni és bérbe adni az egyik legjobb befektetés és bőven van erre szabad tőke belföldön és külföldön egyaránt. Ma már a legtöbb lakást nem saját lakhatásért, hanem befektetésként veszik meg. Ez persze folyamatosan hajtja fel az árakat, egyre nehezebb helyzetbe hozva az első lakás megszerzéséért küzdő fiatalokat.

Hiába van itt csok meg babaváró kedvezmény, egy átlagos jövedelmű fiatal párnak szülői segítség nélkül egyre reménytelenebb saját lakáshoz jutni, Budapesten meg ez egyenesen az álom kategória...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html