A lakóingatlanok idei drágulása részben az építőanyagok áremelkedésének, részben az élénkülő keresletnek köszönhető. Az építőanyag drágulás miatt a GVH már vizsgálódik, és egy esetleges kartell-megállapítást követően, az építtetők vagy lakásvásárlók elviekben akár kártérítést is követelhetnének - áll az ingatlan.com friss elemzésében, amely több mint 8 ezer hirdetés adatai alapján összegezte, hogy a múlt év második felében és az idei első félévben mennyivel emelkedett az az új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára.

Egy év, teljesen más félévekkel

A koronavírus-járvány előtt az új lakások árának emelkedésében a kereslet, a munkaerő drágulása volt a főszerepben, az építőanyagok árának emelkedése kevésbé. Most viszont utóbbiak extrém drágulása miatt két teljesen különböző félévet tudhat maga mögött az új lakóingatlanok piaca az átlagárak változása alapján - mondta Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője.

QP | Quality Placement

Budapesten például múlt év második felében - júniustól az év végéig kevesebb mint 10 ezer forinttal nőtt az eladásra kínált új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára, januártól július elejéig viszont több mint 60 ezer forinttal. Ez pedig egy 100 négyzetméteres lakás vagy ház esetében hat hónap alatt 6 millió forintos áremelkedés. Az árváltozás dinamikája a többi nagyvárosban is hasonló volt.

Kártérítést is kaphatnak?

Budapesten tavaly júniusban az új lakóingatlanoknál az átlagos négyzetméterár 854 ezer forint volt, ez december végén 861 ezer forintra, mindössze 1 százalékkal nőtt. Az idén júniusi 923 ezer forintos négyzetméterár viszont 7 százalékos drágulást jelent hat hónap alatt.

A fővároson kívüli piacon még látványosabb a különbség. A múlt év második felében az új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára a megyeszékhelyeken - részben az összetételhatás miatt - 2,4 százalékkal 536 ezer forintra mérséklődött, miközben az idei első félévben több mint 12 százalékkal 600 ezer forint fölé emelkedett.

Érdekes helyzetet teremthet a piacon, ha esetleges bebizonyosodik, hogy az építőanyag-kereskedők kartelleztek a magasabb árak fenntartása érdekében. “Szigorúan elméleti síkon ebben az esetben lehet rá esély, hogy az érintettek kártérítést követeljenek” - mondta Tolnay Mihály, az ingatlan.com jogi szakértője.

Egy ilyen helyzetben mindig egyedi mérlegelés kérdése, hogy ki jogosult kártérítést igényelni. Azok például, akik generálkivitelezőtől vettek ingatlant nehezebb helyzetben lehetnek azokhoz képest, mint akik saját maguk vásárolták meg az építkezéshez szükséges építőanyagot.

Az egyösszegű generálkivitelezői számlák befogadóinak sokkal nehezebb igazolniuk, hogy a kartell miatt feltételezhetően magasabb anyagár miként okozott vételárnövekedést szemben azzal az építtetővel, akinek az ingatlan építésének költségeiről minden egyes számla a rendelkezésére áll.

Tolnay Mihály hozzátette, egyelőre tehát pusztán elméleti lehetőségről van szó, mert minden a Gazdasági Versenyhivatal esetleges vizsgálatainak eredményétől függ.

Nem lenne példa nélkül

A GVH még június közepén közölte, hogy a drasztikus építőipari alapanyag-áremelkedés okainak feltárására külön vizsgálócsoportot hozott létre, amely kiemelten elemzi a kartellgyanús tevékenységekkel kapcsolatos panaszokat és piaci jelzéseket. Emellett igazi ritkaságnak számít, hogy egy szektorban történt kartellezés után kártérítést fizessenek a cégek, de nem is példa nélküli. Még 2016-ban az Európai Bizottság kartellezésért elmarasztalt több kamiongyártót, akik összehangolták az árazásukat. Az uniós szervezet döntése után a fuvarozók kártérítési igénnyel fordultak a gyártókhoz, a perek még most is folyamatban vannak.

Amennyiben az építőanyag-drágulás nem csak átmeneti, hanem tartós lesz, akkor mostani folyamatok alapján drasztikusan megemelheti az új lakások és házak árait, ami viszont begyűrűzhet a használt lakások piacára is - jegyezte meg Balogh László.