Az év elején eleve lomhán induló ingatlanpiacot tovább lassította a koronavírus, és ez hatással volt az árakra, illetve a tranzakciószámokra is, ami az értékesítési idő növekedésével párosult. Az OC bázisán értékesített összes ingatlantípus esetében a korábbinál hosszabb időt kellett várni a fizetőképes vevőre az első félévben.

Sok eladó nem enged, inkább kivárja a magasabb árat kínáló vevőt, ezért az értékesítési időnél a legmarkánsabb a változás - összegezte az OC tanulmányának megállapításait Soóki-Tóth Gábor. A vezető elemző szerint a leggyorsabban még mindig a panellakásokat lehet értékesíteni, ugyanakkor e szegmensben történt a legnagyobb változás is. A tavalyi átlagos értékesítési idő nagyjából negyedével nőtt és országos átlagban idén elérte a 88 napot. Budapest belvárosa a legkelendőbb (74 nap), a budai oldal pedig már az országos középértéket közelíti (85 nap), míg a külső pesti kerületek ezt már meg is haladják kicsivel (90 nap).

Lassult a pörgés

A megyei jogú városok közül a régióközpontokban is jól mentek a panelek (82 nap), ám a többi 50 ezer főnél népesebb városban már lassabb volt a pörgés (100 nap). A kisebb városokban a fizetőképes vevő megjelenéséhez ennél átlagosan rövidebb (80-90 nap), az agglomerációban azonban már hosszabb időre volt szükség (100 nap).

A téglalakások értékesítéshez 2014 óta először 100 nap kellett, ami 15 százalékkal hosszabb időt jelent az elmúlt évhez képest. Budapest belvárosában az átlaggal megegyező, Budán öt nappal rövidebb, a külső pesti kerületekben ugyanennyivel hosszabb idő alatt keltek el a téglalakások. A régió központokban azonban csak 89 nap kellett az értékesítésükhöz és ez az érték a tavalyihoz képest nem emelkedett. A többi városban átlagosan két hetes szórás alakult ki (97-111 nap), Pest megye településeire a két érték közötti volt a jellemző (102 nap) az OC tanulmánya szerint.

Budán fél évet is várni kell a családi házak eladóinak

A családi házaknál ugyancsak tapasztalható a lassulás. Noha a tavalyi éves átlaghoz képest ugyanakkora most az átlagos értékesítési idő, de fél éves összehasonlításban a jelenlegi már 20 százalékkal magasabb, vagyis érzékelhető a piac pörgésének lassulása  - fogalmazott Soóki-Tóth Gábor. Elmondta, ebben a szegmensben volt a legnagyobb különbség a településtípusok között: olyannyira, hogy árban és az értékesítéshez szükséges idő terén már a budai és pesti kerületek is jelentősen eltértek egymástól. A számottevően drágább budai oldalon a forgási idő is jelentősen magasabb, hat és fél hónap, szemben a megfizethetőbb árú külső pesti kerületek négy hónapjával.

A megyei jogú városok esetében 160 nap, a kisebb településeken 175-195 nap között változott a forgási sebesség, jellemzően a településméret csökkenésével növekedett az érték. Pest megyében csak 149 nap kellett a sikeres üzlethez, ez pedig még alacsonyabb is, mint az előző évi átlag, ami összefügghet azzal, hogy egyre népszerűbb az agglomeráció, a pandémia elhúzódása miatt pedig sok családban fogalmazódott meg a vágy egy Budapest környéki kertes házra.