A panellakások négyzetméterét vidéken 145 ezer forint körül, Pesten 228, Budán 296 ezer forintért vették. A téglalakásoknál már nagyobb a szórás, Kelet-Magyarországon 158, nyugaton már 181 ezer forintot adtak egy négyzetméterért. A fővárosban Pesten 260, Budán 357 ezer forint volt a négyzetméterenkénti átlagár, a belvárosban kereken 400 ezer forintba került egy átlagos négyzetméter.

Budapesten hónapok óta töretlen a XIII. kerület népszerűsége, minden ötödik potenciális vevő megjelöli többek közt, mint lehetséges vásárlási helyszínt. A VI., VII., XI. és XIV. kerületek sem sokkal maradnak el, a sereghajtók a három déli kerület, úgymint a XXI., XXII. és XXIII., melyeket a potenciális vásárlók legfeljebb 4 százaléka választ.

Áprilisban a vevők a vidéki családi házakra tudtak a legjobban alkudni, átlagban 10 százalékot. Ugyanerre a típusra Pest megyében már csak 7, a fővárosban pedig 6 százalékot. A tégla- és a panellakások esetében vidéken egységesen 5 százalék alkura volt lehetőség. Budapesten a téglalakásokra 4 százalékos átlagos alku jutott, a panelekre mindössze 2 százalék. Ez utóbbinál az alkut megelőző árcsökkentés is rendkívül csekély, mindössze 1 százalék volt.

Budapesten továbbra is sok a befektetési célú vevő, a DH elemzése szerint a teljes piac harmadát teszik ki, áprilisban közel 20,5 milliós vásárlási átlaggal. Nem sokkal volt kisebb, 29 százalék az első lakásukat vásárlók aránya, akik 13 millió forint körül kerestek ingatlant. Budapesten tízből négyen azért adták el ingatlanjukat, mert nagyobba költöznének. Átlagban 53 négyzetméteres lakásaiktól váltak meg 16 millió forint fölött.

Bár a "forintosítás" megkezdődött a bankoknál, áprilisban mégsem volt nagy a végtörlesztés miatt eladók aránya, mindössze 2 százalék, éppúgy mint vidéken - olvasható a DH legfrissebb Barométerében.