Ez év augusztus 14-étől, a hatálybalépéstől (de ez érinti a folyamatban lévő, 2010. július elsejéig jogerőre nem emelkedett hagyatéki ügyeket is) nem kell öröklési és ajándékozási illetéket fizetni az egyenes ági (szülők, gyermekek, nagyszülők, unokák, függetlenül attól, hogy a kapcsolat az örökhagyóval, ajándékozóval vér szerinti vagy örökbefogadáson alapul) rokonoknak - mondja ki a módosítást tartalmazó 2010. évi XC. törvény.

A teljes illetékmentesség azonban nem terjed ki a házastársra, az oldalági rokonokra - többek között a testvérekre -, valamint a mostoha- és a nevelt gyermekekre, a mostoha- és nevelőszülőkre, akik azonban továbbra is élhetnek a már meglévő kedvezményekkel - például a lakóingatlanra vonatkozó özvegyi illetékmentességgel, a személyenkénti 20 millió forintos örökrészig terjedő illetékalap-mentességgel, illetve a hatályban maradt kedvezőbb illetékmérték lehetőségével.

Az öröklési illeték mértékét a rokonsági fok és - az öröklési illeték alapjául szolgáló - vagyon értéke alapján határozzák meg (lásd a táblázatokat a cikk alatt).

Az öröklési illeték alapjának kiszámításánál le kell vonni a hagyatékot terhelő költségeket, például az örökhagyó által az örökölt ingatlanra fennmaradt tartozást, a hagyatéki eljárás során felmerülő költséget stb.

Az új szabályoknak megfelelően a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező cégben fennálló vagyoni betétnek a kapcsolt vállalkozások közötti átruházása is mentesül az illetékfizetés alól. A termőfölddel kapcsolatos változás lényege, hogy mentes lett az ajándékozási illeték alól a termőföldről szóló törvény 3. paragrafusában meghatározott mezőgazdasági termelők - egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó - által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya és a mezőgazdasági termelő tevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése.