Egy magánszemély társasházi lakást vásárolt egy kft.-től - így kezdődik a Bírósági Határozatok egyik jogesete. A lakáson - egy bank javára - jelzálogjog, továbbá azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom állt fenn.

Az eladó és a vevő úgy állapodtak meg, hogy a 19 milliós vételár kifizetését követően az eladó 15 napon belül kiadja az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez való hozzájárulását. A szerződést egy ügyvéd készítette és jegyezte ellen. A vevő kifizette a vagyonátruházási illetéket is és amikor a nevére akarta íratni a lakást, akkor tudta meg, hogy az eladó nem vetette le róla a jelzálogot.

A vevő nem volt egy jogban járatos személy, ezért előbb - bízva benne - az ügyvédhez fordult. Mire az eladót kereste, addigra az már csődbe került és a felszámoló közölte vele, hogy nem számíthat egy fillérre sem, ezért be sem jelentette nála a követelést (ezért ugyanis fizetni kell).

A vevő ezek után pert indított - a mögöttes felelőssége alapján - az ügyvéd ellen. Véleménye szerint nem tájékoztatta őt arról, hogy a vételár kifizetése nem elég ahhoz, hogy tulajdont szerezzen. Az elsőfokú bíróság a felelősségét megállapította, mivel olyan szerződést kellett volna kötni, hogy a vételár a hitelező bankhoz fusson be, az vegye ki belőle a maga részét és törölje a jelzálogjogát. Ekkor a vevőt nem érte volna kár.

A másodfokú bíróság ítéletében - az elsőfokú ítéletet megváltoztatva - a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az adásvételi szerződés alkalmas volt a célzott joghatás elérésére. Az abban vállalt eladói kötelezettségek szerződésszerű teljesítése esetén a vevő az ingatlan tulajdonjogát megszerezhette volna.

Az ügy a Kúrián folytatódott. A legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy a másodfokú bíróság nem kellő súllyal értékelte az ügyvéd szerepét az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés létrejöttében.

A szerződést készítő ügyvédnek jogi tudását latba vetve törekednie kell minden olyan szerződéses konstrukció elkerülésére, amely bármelyik félnek egyoldalú lehetőséget nyújt a teljesítés elkerülésére, avagy a másik fél kijátszására. Az ügyvéd valóban a szerződő felek kinyilvánított szerződési szándékának megfelelő tartalmú szerződést köteles szerkeszteni.

Abban az esetben azonban, ha a felek szándéka szerinti szerződés érvénytelen jogügyletet eredményezne, az ügyvédet fokozott felelősség terheli. A fejtegetés hosszas, amelyben szó esik arról is, hogy a vevő sem tett meg mindent azért, hogy a kára csökkenjen - egyebek mellett nem fordult időben az eladóhoz. Így az ügyvéd 15,4 millió forint kártérítést tartozik fizetni a vevőnek.