A növekvő lakásárak és a magas lakásbérleti díjak EU-szerte jelentős anyagi terhet rónak a háztartásokra. A megfizethetőségi problémák a hajléktalanság kockázatát is növelik. A kelet- és dél-európai országok lakói nagyobb arányban szembesülnek súlyosabb lakásminőségi problémákkal, vagy ezzel részben összefüggésben az energiaszegénységgel. A rossz minőségű, alacsony energiahatékonyságú lakások nemcsak a háztartások életminőségét rontják, hanem negatív hatással vannak az emberek (különösen a gyermekek és az idősek) fizikai és mentális egészségi állapotára, valamint magasabb energiafogyasztásuk miatt a környezetet is terhelik - olvasható a Habitat for Humanity Magyarország "A lakhatási szegénység csökkentésének európai uniós keretei" című, Bajomi Anna Zsófia által írt tanulmányában.

EU-szerte, így Magyarországon is a lakhatással kapcsolatos legjellemzőbb problémák a megfizethetőség, az épületek kora és energiafogyasztása, az energiaszegénység, a lakások nem megfelelő minősége, a szegregáció és a hajléktalanság.

A tanulmány szerzője megállapítja, a megfizethető lakások elérhetősége egyre romlik Európa-szerte. Magyarországon 2010 és 2020 között az unióban második legnagyobb mértékben, 89,7 százalékkal nőtt a lakásárindex, és még az Eurostat adatai szerint is 43,5 százalékos volt a lakbérek növekedése.

Ha azonban az albérlet hirdetéseket vizsgáljuk, országosan és a megyeszékhelyeken nyolc év alatt majdnem 90 százalékkal nőttek a lakbérek, míg Budapesten közel 130 százalékkal.

Nem állunk jól az épületek korát és energiafogyasztását illetően sem. Az európai lakóépületek fele az első épületenergetikai szabályok bevezetése (1970) előtt épült, energiahatékonyságuk jellemzően alacsonyabb. A kelet-európai tagállamokban ráadásul az épületenergetikai szabályozások később, a rendszerváltás és az uniós csatlakozás után váltak szigorúbbá.

A magyarországi épületek több, mint fele 1970 előtt, az épületállomány 60 százalékát kitevő családi és sorházak 81 százaléka 1990 előtt épült, és 63 százalékuk nincs szigetelve. Összességében a lakásállomány 70-90 százaléka szorul felújításra.

Magyarországon emellett az ötödik legmagasabb a háztartások energiafogyasztása, az elsődleges energiafelhasználás 40 százalékáért felelősek, ráadásul ez – a legtöbb tagállamtól eltérően – az elmúlt két évtizedben jellemzően nem csökkent.

Az energiaszegénység, illetve az annak való kitettség az EU keleti és déli tagállamaiban okozza a legnagyobb problémát, Magyarországon a háztartások mintegy 10 százaléka mindenképpen érintett. A lakosság 8,5 százaléka költ jövedelme 25 százalékánál többet energiára, míg a háztartások több, mint 10 százaléka halmozott fel rezsihátralékot 2019-ben.

Ez az érték az alacsony jövedelműek körében már 22 százalék, a gyermeket egyedül nevelők között pedig 38,2 százalék. Emellett pedig a jellemzően az alacsonyabb jövedelműek által használt fa ára több, mint egy évtizede folyamatosan növekszik.

Az elavult épületállomány – a beázó, vizesedő, penészes, sötét, fürdőszoba és wc nélküli vagy túlzsúfolt lakások – a fokozott energiaigény mellett egészségügyi kockázatokkal is járnak. A lakhatási depriváció különböző formái az EU-ban átlagosan a népesség 12 százalékát érintik, Magyarországon azonban a teljes népesség körében ez az arány 1,7-szer, a gyermekek körében pedig kétszer olyan magas.

A lakhatási szegregáció a nyugat- és észak-európai tagállamokban főként városi probléma, Kelet- és Dél-Európában azonban a társadalmi kirekesztettségnek kitett emberek inkább vidéki, perifériás területeken élnek. Magyarországon 709 településen, 1384 szegregátumban él a népesség 2,8 százaléka, azaz 276 244 fő, 30 százalékuk gyermek. A szegráció által érintett települések több, mint fele falu.

Az Európai Unióban évente 4,1 millió embert érinthet a hajléktalanság, az elmúlt évtizedben pedig Finnország kivételével gyakorlatilag minden tagállamban nőtt a hajléktalan emberek száma.

Magyarországon a 2020. évi hajléktalan-adatfelvétel alapján mintegy 15 ezerre becsülték hajléktalan helyzetben lévő emberek számát, ebbe nem számítják bele az átmeneti otthonban és a bizonytalan körülmények között, szívességi alapon lakókat.

Európai Szemeszter Országjelentés

Az EU-s tagállamok gazdaság- és szociálpolitikájának összehangolását szolgáló Európai Szemeszter Országjelentésében és országspecifikus ajánlásaiban a Magyarországra vonatkozó dokumentumok többek között említik a lakások alacsony energiahatékonyságát, az elterjedt szilárdtüzelés légszennyező hatásait, a szociális bérlakások alacsony számát, a drasztikusan emelkedő lakásárakat, a megfizethető bérlakások hiányát, a kockázatos bérlakásszektort, a gyerekes és roma háztartások kiemelkedően rossz lakáskörülményeit, a kizárólag a középosztályt célzó lakástámogatásokat és a hajléktalan emberek kriminalizálását.

Lakhatással kapcsolatos szakpolitikák az EU-ban

Az EU szakpolitikái közül elsősorban a szociális ügyekre és a társadalmi befogadásra, a regionális- és várospolitikára, valamint az energia- és klímapolitikára irányulók hatnak közvetve vagy közvetlenül a lakhatásra - olvasható a tanulmányban. 2020 júniusában megkezdte működését a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformja, amelynek célja, hogy 2030-ra megszüntessék a hajléktalanságot Európában.

A Többéves pénzügyi keret forrásain keresztül célzott támogatást biztosítanak a leromlott városi, illetve leszakadó vagy szegregáció által sújtott területeken élők helyzetének javítására. 

Az EU energiaügyi szakpolitikái egyrészt támogatják az épületek energiahatékony felújítását, illetve a megújuló energiaforrások lakossági hozzáférésnek növelését, másrészt az energiaszegénységben élők helyzetének javítására, és a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók védelmére ösztönzik a tagállamokat. Ez elsősorban két szakpolitikai eszköz  a „Tiszta energiát minden európainak” csomag, valamint az Európai Zöld Megállapodás csomag segítségével kívánják megvalósítani.

A pénzügyi támogatásokat főként a Többéves pénzügyi kereten keresztül osztják el, meghatározott elvek mentén, 7 éves periódusokra. Az erős klímacélok elérése érdekében az épületek energiahatékony felújítására várhatóan a korábbinál jelentősebb források állnak 2021-től a tagállamok rendelkezésére.

Többéves Pénzügyi Keret 2021-2027

A több, mint 1200 milliárd eurós pénzügyi keret 76 százaléka öt strukturális és befektetési alapon keresztül, a tagállamok pedig operatív programjaikban határozzák meg, hogyan tervezik elkölteni a 7 éves időszak alatt az országba érkező forrásokat. Az öt alap közül a lakhatás szempontjából Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) játszik jelentős szerepet. Az ERFA elsősorban a lakóépületek energiahatékony felújításán, illetve a marginalizált körülmények között élők (pl. szegregátumok lakói) helyzetének javításán keresztül járul hozzá a lakhatáshoz. Az ESZA társadalmi befogadásra fordítható forrásait pedig például hajléktalan emberek számára kínált szolgáltatások és támogatott lakhatási megoldások nyújtására lehet használni.

NextGenerationEU

A NextGenerationEU egy 806,9 milliárd eurós helyreállítási alap a koronavírus járvány utáni talpra állas, a digitális és zöld átalakulás, valamint a munkahelyteremtés érdekében. Legjelentősebb eleme, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) összesen 723 milliárd eurónyi forrást biztosít, ennek 30 százalékát klímavédelemre kell fordítani. A prioritásai között szerepel továbbá például az épületek energiahatékony felújítása és a megújuló energiaforrások elterjesztése is.

A tagállamok saját Helyreállítási és Ellenállóképességi Terveik, illetve az Európai Szemeszter országspecifikus ajánlásaiban megfogalmazott kihívásokra reagálva hívhatnak le ebből támogatást a Covid utáni befogadó és fenntartható helyreállítást elősegítő projektetek megvalósítására. A kormányok egy része jelentős lakossági energiahatékonysági beruházásokat tervez, de több tagállam, köztük Magyarország terveiben is minimális az energiahatékony épületfelújításra fordított összeg.

Európai uniós lakhatással kapcsolatos szakpolitikák magyarországi alkalmazása

A 2014-2020 közötti időszak beavatkozásai nyomán nagyon kevesek lakhatása javult érdemben.

A 2021-2027 közötti időszakra megfogalmazott stratégiák, programok alapján a tanulmány megállapítja, hogy annak ellenére, hogy Magyarországon a lakások energiafogyasztása az egyik legmagasabb az EU-ban, illetve a rossz minőségű lakások aránya is magas,

az energiahatékonyságra is felhasználható EU-s forrásokból Magyarország semennyit sem fordít a lakóépületek komplex energiahatékony felújításra.

A lakossági felújítások kivitelezését a piacra bízza, anélkül, hogy garantálná, hogy ezek a beruházások ténylegesen megvalósulnak a lakosság körében. Jelenleg nem látszik, hogy a szakma által is javasolt komplex épületfelújításokra rendelkezésre fognak-e állni központi források - hangsúlyozzák.

A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében 2021-től több EU-s forrás áll rendelkezésre épületfelújításokra, és 2018 óta az energetikai jogszabályokban elvárásként jelentik meg az energiaszegénység elleni küzdelem.

A jelenlegi magyar lakáspolitikai beavatkozások a középosztálybeli gyermekes családok lakáshoz jutását és lakásfelújítását támogatják, az alacsony jövedelműek lakáshoz jutással és lakásfenntartással kapcsolatos nehézségeit nem, vagy csak elenyésző mértékben enyhítik. A lakóépületek energiahatékony felújításához nem állnak rendelkezésre kiszámítható, széles körben elérhető támogatások, annak ellenére, hogy az EU-s forrásokból kialakítható lenne egy támogatási rendszer.

A szegregált lakókörnyezet felszámolása a probléma méretéhez képest lassú ütemben halad. A hajléktalanság terén pedig sem a megelőzés, sem a kivezető utak terén nem történt jelentős előrelépés, miközben a hajléktalan emberek kriminalizációját törvénybe iktatták.

A stratégiák és nem használják ki a sérülékeny csoportok lakhatási helyzetének javítására nyíló lehetőségeket, nem csökken az energiaszegénység által érintett háztartások száma sem.

Magyarország nem él azzal a lehetőséggel, hogy energiahatékonysági és egyéb felújítási programokkal érdemben javítson az EU-s összehasonlításban rossz lakáshelyzetén

- állapítja meg a Habitat.

Ezek a Habitat javaslatai:

  • A megfizethetőség javítása érdekében a középosztályt segítő intézkedésekről át kell helyezni a hangsúlyt az alacsony jövedelműek lakáshoz jutását és lakásfenntartását támogató konstrukciókra, továbbá keretek közé kell szorítani a befektetési célú lakásvásárlást, valamint a piaci és szociális kínálatot növelő beavatkozásokra van szükség.
  • A lakóépületek energiahatékony felújításához és az alacsony jövedelműek számára a felújítás elérhetővé tételéhez is felújítási alapot és egyablakos ügyintézési rendszert kell létrehozni, a stratégiai dokumentumoknak pedig konkrét célszámokat, ütemezést és finanszírozási formákat kell tartalmaznia.
  • A legrosszabbul teljesítendő épületek felújítása nemcsak energiamegtakarítási lehetőség, általa számos lakásminőségi probléma is megoldódna, csökkennének az ország egészségügyi költségei is.
  • Az energiaszegénység csökkentése érdekében elsősorban ki kell használni az energiaátállásra elérhető forrásokat, s egy átfogó felmérés eredményeire támaszkodva kell intézkedéseket hozni.
  • Nagyságrendileg növelni kell a deszegregációs projektek által elért háztartások számát. 
  • Meg kell szüntetni a hajléktalan emberek kriminalizálást célzó jogszabályokat és a jogszerűtlen kilakoltatásokat.Ki kell terjeszteni az Elsőként lakhatás típusú szolgáltatásokat, bővíteni a szociális bérlakás-hálózatot, és növelni a megfizethető lakások kínálatát - áll a lakhatással foglalkozó civil szervezet tanulmányában.