Lakhatási szegénység: megérkezett a 2020-as jelentés

Tavalyhoz képest nemhogy érdemben csökkent volna a lakhatási szegénységben élők száma, de jelentős erőfeszítések nélkül a társadalmi egyenlőtlenségek csak fokozódni fognak - hangsúlyozzák a Habitat for Humanity Magyarország szakértői abból az alkalomból, hogy idén is, ezúttal a lakhatás világnapján mutatták be kilencedik éves jelentésüket a lakhatási szegénységről.
Szepesi Anita, 2020. október 6. kedd, 06:40
Fotó: Getty Images

A lakhatási szegénységről szól jelentés a lakhatás három különböző szegmensét helyezi fókuszba: a befektetési célú ingatlanvásárlások hatását az ingatlan- és albérletpiacra, az energiaszegénységet, valamint a fogyatékos emberek, különösen a mozgáskorlátozottak lakhatási helyzetét. A jelentés szerzői a kiadványban felvázolt problémák megoldására javaslatokkal is szolgálnak - hangsúlyozta a jelentés online bemutatóján Gosztonyi Ákos, a Habitat szakpolitikai menedzsere és az idei Éves lakhatási jelentés szerkesztője.

Nem rászorultsági alapon támogat a kormány -  tizenegyszeres a szociálisan nem célzott lakhatási támogatás

A rendelkezésre álló adatok alapján 2020. a lakáspolitikai támogatások csúcséve lehet, a koronavírus hatásai azonban fordulatot is jelenthetnek kormányzati lakáspolitikai eszköztárban a kiadvány szerzői szerint.

A magyar kormányzati lakáspolitika továbbra sem rászorultsági alapon, hanem elsősorban családpolitikai-demográfiai célok alapján alakítja ki támogatási rendszerét. Idén a központi költségvetésből tizenegyszer annyit fordítanak szociálisan nem célzott, mint rászorultság alapján adott támogatásokra.

Mivel a lakhatásnak nincs meghatározott helye a kormányzati hierarchiában, a lakhatási ügyek folyamatosan szétaprózódnak, ezért a Habitat  továbbra is egy kormányzati szintű, a lakhatási szegénységet érdemben mérsékelni tudó stratégia, valamint a lakhatási kérdésekért felelős kormányzati csúcsintézmény vagy szerepkör kialakítását javasolja, legalább államtitkári szinten.

A hitelek a legszegényebbek jövedelmének akár 40 százalékát is elvihetik

A lakhatás minden magyar háztartás számára nagy terhet jelent, azonban minél alacsonyabb a háztartás bevétele, a kiadások annál nagyobb hányadát teszik ki a lakhatási költségek - kezdte az általa írt fejezet ismertetését Pósfai Zsuzsanna (Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont).

Hasonló a helyzet a hitelek esetében is: míg az alsó jövedelmi ötödben a hitellel rendelkező háztartások jövedelmük közel 40 százalékát fordítják törlesztésre, addig ugyanez az arány a leggazdagabb tizedben csak 6 százalék. Azaz drasztikus a különbség a háztartások között, mennyire leterhelő, így mennyire kockázatos számukra egy hitel.

A személyi kölcsönökben való eladósodás is gyakran kötődik a lakhatás megfizethetetlenségéhez. Sok esetben jövedelmet pótol ki, és később a háztartások folyamatosan próbálják ezeket a kiadásokat "utolérni", vagy szintén gyakori a személyi kölcsönök lakáscélú felhasználása.

Mivel a koronavírus hatásainak következtében várhatóan csak nőni fog a háztartások eladósodásának kockázata, olyan lakhatási megoldásokra van szükség, amelyek tartósan megfizethetőek az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára is.

A vételek 40 százaléka befektetési célú

A Duna House Barométer adatai szerint 2015 óta folyamatosan az új tulajdonosok legalább 40 százaléka befektetési céllal vesz lakást. Ezek a lakások viszont nem a hosszú távú, klasszikus bérleti szektorban, hanem a rövidtávú lakáskiadás piacán jelennek meg, így a lakhatás megfizethetőségét nem segítik elő.

Mivel évek óta messze a legjobban ingatlanba éri meg befektetni, ez a trend nem fog spontán megváltozni, a Habitat szakértői szerint szükség van döntéshozói beavatkozásra, és egy kiszámíthatóbb bérleti piac kialakítására, ahogy azt a Habitat a Feketelakás 3.0 című, bérleti piacról szóló kiadványában is javasolta.

A hazai szállópor-kibocsátás 80 százalékáért a háztartási szilárdtüzelés a felelős

Magyarországon a háztartások mintegy 10 százaléka számít energiaszegénynek, azaz nem képes megfizetni a fűtés vagy más, alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, amely a tisztességes életminőséghez szükséges. Ez márpedig szintén nagy kiadást jelent: a háztartások átlagosan a lakásfenntartási költségeik közel 60 százalékát fordítják energiára.

Az alacsony jövedelmű háztartásokra rója a legnagyobb terhet, hogy a magyarországi lakásállomány túlnyomó része - köztük a lakóépületek ötödét kitevő, '60-as-'80-as évek között épült családi házak, a "Kádár-kockák" többsége - elavult és tipikusan rossz energiahatékonyságú, ami nemcsak magas rezsiköltségekkel jár. A korszerűtlen kályhák és az épületek rossz hőszigetelése miatt a lakossági szilárdtüzelés az egyik legfőbb oka a magyarországi légszennyezettségnek. A szállópor-kibocsátás 80 százalékáért a háztartási szilárdtüzelés felelős, míg az EU átlag mindössze 41 százalék.

Bár a legelterjedtebb fűtési módszer még mindig a gáz, a második helyen álló szilárdtüzelés gyakorlatilag a szegényebb rétegek energiahordozója. A legalsó jövedelmi ötödben a háztartások csaknem 40 százaléka fűt kizárólag szilárdtüzeléssel (például fával, szénnel, brikettekkel), míg a legfelső ötödben ez csak 9 százalék; a vidéki községekben pedig a háztartások 75 százaléka használ szilárd tüzelőt.

Ezeket a háztartásokat a rezsicsökkentés sem érte el. - figyelmeztetett Feldmár Nóra, energiaszegénység-szakértő és a Habitat munkatársa. A tűzifa ára folyamatosan növekszik, az önkormányzatok által igényelhető szociális tűzifa-támogatás elosztásának módja pedig megkérdőjelezhető, ráadásul a támogatás a súlyosan légszennyező barnakőszénre is fordítható. Ahhoz, hogy a legszegényebb háztartások is energiahatékonyabbak legyenek, és így a mindenkit érintő légszennyezés is csökkenjen, célzott lakásfelújítási támogatásokra van szükség - hangsúlyozta a szakértő.

A fogyatékos emberek nagy részének csorbul a lakhatáshoz való joga

A fogyatékos emberek lakáskörülményei rosszabbak, lakásaik kisebbek a népesség átlagánál, a piaci albérleteket pedig még a népesség egészéhez mérten is nehezen tudják megfizetni. Számuk a társadalom 5 százalékára tehető, az őket érintő területi, gazdasági, érdekérvényesítő és szolgáltatásbeli hátrányok egymást erősítik. Ezért szükség lenne átfogó, rendszerszintű gondolkodásra a fogyatékos emberek lakhatásáról és az akadálymentességről, ami jelen pillanatban hiányzik. Az önkormányzatok többsége nem vezet nyilvántartást az akadálymentes lakásaikról, intézményeikről, és nincsenek támogató szolgáltatásaik - mutatott rá Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület elnöke, aki a témát az Önállóan Lakni címet viselő doktori kutatásában részletesen is vizsgálta.

A mozgáskorlátozott emberek többsége számára nincsenek, vagy csak nehezen érhetőek el központi támogatások. Az érintettek kevesebb, mint 1 százaléka jut hozzá akadálymentességi támogatáshoz, amelynek megítélt összege igénylésenként mindössze átlagosan 196 ezer forint volt. Szintén nem jelent megoldást számukra a kitagolási folyamat, ebből a mozgáskorlátozottak többsége teljesen kimarad, csak az intézményekben élők 10 százaléka tud támogatott lakhatási szolgáltatásokat nyújtó, jobb lakáskörülmények közé jutni. Ezért a szociális ellátórendszer lakhatási fókuszú reformjára is szükség van az önálló lakhatási megoldások támogatása érdekében.

A teljes, 2020-as jelentés itt érhető el.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

laci_52, 2020.10.11 19:49

@lauda: Attól függ, mennyiért szerezzük be a fát! Köztudott, hogy kiterjedt feketekereskedelme van a tűzifának, sokan tudják okosba' olcsón megvenni nem teljesen legális forrásból.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lauda, 2020.10.11 09:26

@laci_52: Sok igazságot leírtál , de sajna a fával való tüzelés drágább mint a gáz !!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2020.10.10 16:37

A szilárd tüzelőanyag használata alapvetően két esetben kényszer.

Az egyik, ha nincs vezetékes gáz. A villanyfűtés drága és nem is biztos, hogy elbírja a hálózat. Ilyenkor marad a fa, szén vagy egyéb. Itt csak a gázhálózat kiépítése hozhat megoldást.

A másik eset az, ha az ember nem tudja megfizetni a gázfűtést. Vegyük észre, hogy a nagy csinnadrattával beharangozott rezsicsökkentés a gáznál nem igazán működött, az átlagosnál alacsonyabb jövedelműek számára drága mulatság gázzal fűteni. Megoldás lehetne a lakossági gáz árának és/vagy ÁFA-kulcsának csökkentése vagy szociális, rászorultsági alapon működő gázszámla-kedvezmény.

Mindez persze csak álmodozás: kormányunk ezek a problémákkal egyáltalán nem foglalkozik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html