Lakhatási válság: ezért nincs előrelépés

Átfogó állami lakáspolitika és állami szerepvállalás, normatívák nélkül nincs esély a lakhatási válság érdemi mérséklésére - állították egybehangzóan a Habitat for Humanity Magyarország éves lakhatási jelentésének újabb, az önkormányzatok szerepéről szóló fejezete bemutatása alkalmából rendezett panelbeszélgetés meghívott vendégei. A jelentés szerint az állami lakáspolitika hiányát az önkormányzatok nem tudják pótolni szűk mozgásterük és forráshiányuk miatt, ráadásul az elérhető támogatások elosztása is egyenlőtlen.
Szepesi Anita, 2019. október 7. hétfő, 18:00
Fotó: Pixabay

Az európai összevetésben is kiugró magyar lakásárdrágulás tovább mélyítette a magyarországi lakhatási válságot. Az árrobbanás mellett a megfizethető, megfelelő színvonalú bérlakások hiánya tovább növelte a lakhatási szegénységet. A válság kezeléséjhez átfogó állami szerepvállalásra, lakáspolitikára, normatív támogatásokra és szabályozásra lenne szükség, ezek nélkül az önkormányzatok még lokálisan sem képesek hatékonyan beavatkozni - állítja a Habitat for Humanity Magyarország hetedszerre kiadott lakhatási jelentése, amelynek ma bemutatott fejezete az önkormányzatok mozgásterét és lehetőségeit elemezte.

A szervezet úgy látja, hogy kicsi az önkormányzatok politikai mozgástere, jellemző az alulfinanszírozottság és egyenlőtlenül oszlanak el a pályázati támogatások. Az állami lakáskoncepció hiánya nemcsak országos szinten jelent problémát, hanem lokálisan is korlátozza az önkormányzatok mozgásterét, és ez az érdemi lakhatási beavatkozások egyik elsődleges akadálya.

Az önkormányzatok csak tűzoltásra képesek

A jelentés önkormányzati beavatkozásokat taglaló fejezetéhez három civil szervezet és három budapesti önkormányzat képviselője fűzte hozzá saját tapasztalatait. Lendvai-Frikkel Attila, az Óbudai vagyonkezelő munkatársa arról beszélt, hogy hamarosan egy óbudai piac helyén épít az önkormányzat bérlakásokat, melyekkel kifejezetten a pályakezdő fiatalokat célozzák.

Szabó Rebeka - Zugló szociális ügyekért felelős alpolgármestere - szerint az önkormányzatok hatáskörében jelenleg csak a tűzoltás lehetséges. Zuglóban elmúlt öt évben elsősorban a lakásvesztést igyekeztek megakadályozni lakásfenntartási, adósságrendezési támogatással, és egy olyan objektív pontrendszert dolgoztak ki, amely minden igénylő számára folyamatosan átlátható. Ezen kívül Zuglóban is építenek közösségi lakóházat EU-s forrásból, ahova szociális szempontok alapján tudnak majd a családok beköltözni.

A rendszerváltás után erősen decentralizálódott az államigazgatás, és számos olyan feladat hárult az önkormányzatokra, melyek megoldásához nem volt elegendő forrásuk. A lakásrendszer kialakításához ugyan megkapták a tanácsi lakásokat, de ezek nagy része már ekkor borzalmas állapotban volt. Hogy állandó pénzügyi problémáikat csökkentsék, tömegével adták el az önkormányzati lakásokat. A privatizáció eredményeként 2017-re az önkormányzati tulajdonú lakások aránya 18,2 százalékról 2,4 százalékra csökkent.

A kilencvenes évek elhibázott lakásprivatizációs folyamatának eredménye, hogy ma itt tartunk. A helyi önkormányzatnak nincsenek lehetőségei és forrásai, hogy önállóan lakásokat építsen, külső segítség nélkül nem megy- jelentette ki Nagy István, Újpest népjóléti, szociális és lakásügyekért felelős alpolgármestere. A negyedik kerületben jelenleg 31 lakást építenek uniós forrásból, és 39 lakást újítanak fel. Csak úgy lehet megoldani a problémát, ha egységes kormányzati lakáspolitika lesz, és állami szinten szabályozzák a magánbérlakások piacát - tette hozzá.

Egységben kellene kezelni a szociális ellátórendszert és a lakásgazdálkodást

Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület (ULE) elnöke szerint gyakran érdekellentét alakul ki az önkormányzatok és a civil szervezetek között. Nem lenne szabad, hogy külön szinten szabályozzák a szociális ellátó intézményrendszert és a helyi lakásgazdálkodást  - mondta, hiszen ha így valaki kikerül a bérlakásból, ugyanúgy bennmarad az ellátórendszerben, csak állami hatáskörbe kerül át a probléma. Szerinte sokat segíthetnek a civil szervezetek mintaprojektjei, de az már a helyi döntéshozók felelőssége, hogy mennyire alkalmazzák ezeket. Az ULE mintaprojektjében lakásügynökség közreműködésével hasznosítják magántulajdonosok üres lakásait.

Állami lakáspolitika nélkül is sokat számítana a lakhatási válság kezelésében egy egységes fővárosi lakáspolitika. Szabó Rebeka példaként Bécset és Berlint említette, valamint a New Yorkban is működő lakbérplafont, ami szabályozza a magánbérlakások piacát.

Gosztonyi Ákos, a Habitat szakpolitikai munkatársa is az állami lakáspolitika, valamint átfogó bérlakásfejlesztési stratégia szükségességét hangsúlyozta. A lakhatási válság kezelését  a szociális ellátások bővítése, a lakhatási támogatások és az intézményi ellátási formák fejlesztése is támogatná. Gosztonyi szerint a válság mérséklésében kritikus pont a szociális bérlakásállomány növelése, illetve az elsőként lakhatás modelljének kiterjesztése, valamint az elhelyezés nélküli kilakoltatások önkormányzati határozatban való tiltása.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

laci_52, 2019.10.07 23:22

Hol van itt lakhatási válság? Senkinek sem kötelező a nagyvárosokban lakást vagy szobát bérelni. Lehet ingázni is a munkahelyre, az valószínűleg olcsóbb...

Lakást adni ma már nem az önkormányzatok feladata. A lakás piaci áru, a lakáshelyzetet a piac megoldja: ahol van rá igény, ott épülni fognak új lakások és lesz is aki megveszi azokat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html