Lakhatási válság: lépnek a civilek

Gyors segítségnyújtási programmal és szociális lakásügynökség indításával lép fel a Habitat for Humanity Magyarország, valamint az Utcáról Lakásba! Egyesület (ULE) a lakhatási szegénység ellen. A Habitat programja önkéntesekkel segít a gyermekes családoknak lakhatóvá tenni az arra alkalmatlan lakásokat, az ULE pedig szeretné megfelelő garanciák mellett bérbe adni az üresen álló, kihasználatlan lakásokat, amivel a tulajdonosokat is jövedelemhez juttatnák.
Szepesi Anita, 2020. március 3. kedd, 12:01
Fotó: Pixabay

Ma Magyarországon mintegy 2-3 millió embert érint valamilyen formában a lakásszegénység. A hajléktalanság mellett ide sorolják azokat, akik megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi, illetve jogi szempontból az átlagosnál rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben élnek. Mivel a lakhatási válságon hosszú távon már egy egységes fővárosi lakáspolitika is sokat enyhítene, a Habitat for Humanity Magyarország, az Utcáról Lakásba! Egyesület a programjaik elindítása mellett, a Városkutatás Kft. és az Erste Bank Hungary Zrt. támogatásával szakmai egyeztető fórumra hívta a budapesti önkormányzatokat.

A Budapesti Lakhatási Fórum, illetve a tervezett további egyeztetések célja, hogy a következő hónapokban közös javaslatcsomag, egy olyan budapesti lakhatási minimum szülessen, amelyben az önkormányzati szereplők és a szakmai civil szervezetek együtt nyújtanak megoldásokat a lakhatási válság enyhítésére.

A Habitat rengeteg olyan megkeresést kap, amelyek azonnali beavatkozást igényelnének. Gyakran a családoknak egy baleset vagy valamilyen káresemény miatt gyors segítségre lenne szükségük lakhatásuk megnyugtató rendezéséhez. A Támasz program ezekre a krízishelyzetekre ad választ - ismertette a projektet Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója.

Kiknek segít a Támasz program?

A Támasz programban elsősorban olyan gyerekes családok kaphatnak segítséget, akiknél a (saját vagy önkormányzati tulajdonú) lakás műszaki állapota veszélyezteti, esetleg el is lehetetleníti a rendeltetésszerű, azaz méltó, biztonságos otthonként való használatot. A program során legalább 16 család kap támogatást összesen 8 millió forint értékben. A támogatás formája az adott család szükségleteihez igazodik, jelentheti például nyílászárók cseréjét, tisztasági festést, szigetelést, építőanyag, bútor vagy háztartási eszköz vásárlását, építőipari szakember munkadíjának fedezését, vagy önkéntes szakmunka szervezését és koordinálását.

Az önkéntességnek és a közösségi összefogásnak, ami a Habitat egyik alapértéke, a Támasz programban is kiemelt szerep jut. A közvetlen segítségnyújtás mellett a Habitat szeretne egy olyan önkéntes szakember-hálózatot is kiépíteni, amely a segítségkérések beérkezésekor gyorsan mozgósítható, ehhez folyamatosan várják a szakemberek jelentkezését.

A magyarországi lakhatási válság egyik legsúlyosabb eleme, hogy az önkormányzati lakások aránya országosan alig éri el a 2 százalékot, a megoldásához ezért olyan új lehetőségek kidolgozására van szükség, amelyek nem csak a szűkös önkormányzati lakásállományra támaszkodnak - hívta fel a figyelmet Kovács Vera, az ULE munkatársa.

Ezt javasolja az ULE:

  • Az önkormányzati állományon kívüli, üresen álló, magántulajdonú lakásokat vonják be a rendszerbe.
  • Házkezelőségbe kell szervezni a bérbeadásra szánt lakásokat.
  • Kedvezményes bérleti díjért, szociális bérlakásként adják bérbe a rászorulóknak.
  • A tulajdonosok felé garanciát kell vállalni az ingatlanok fenntartására és állagmegőrzésére, illetve igény szerint a felújításra is megállapodást kell kötni.
  • A kis értékű, vagy nehezen kiadható lakással rendelkező tulajdonosoknak, vagy külföldön élőknek is érdemes lakásügynökség kezelésére bízni az ingatlanjukat, így némi bevételre tehetnek szert, miközben a lakhatási válság enyhítésében is részt vesznek és a bérbeadónak nem lesz gondja a fenntartással, kezeléssel és a kiadással.

Ezen az elven működik az Utcáról Lakásba! Egyesület szociális lakásügynöksége, amelyet a Lakhatást Most! Alapítvánnyal indított. A lakásügynökség akár a piaci ár feléért, harmadáért ad bérbe lakásokat rászoruló családoknak Az induláshoz az alapítvány három lakását bízta a Lakhatást Most! Lakásügynökségre, s a kínálat mostanra további három magántulajdonú lakással és két mobilházzal egészült ki.

Az Erste Bank által támogatott programban további magántulajdonosok, önkormányzati partnerek vagy befektetők bekapcsolódását várják. A cél, hogy minél kevesebb üresen álló, kihasználatlan lakás legyen Magyarországon, és minél több olyan embernek legyen stabil lakhatása, akinek a lakáspiacon lévő albérletárak kifizetése gondot okozna.

A projektek finanszírozása mellett az Erste Bank munkatársai  önkéntes munkával is beszállnak a megvalósításba - mondta el Szalay Orsolya, az Erste Bank Hungary Social Banking területének vezetője, hozzátéve, hogy az Erste Social Banking területe változatos partnerekkel működik együtt, és biztosít támogatást a társadalmilag hasznos vállalkozások működéséhez, illetve megvalósításához a finanszírozástól kezdve, a mentoráláson át, a képzésig.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

laci_52, 2020.03.08 22:13

Hol van itt lakhatási válság? A rendszerváltás utáni kormányok a bérlakások átgondolatlan privatizációjával kimondták: a lakhatás tisztán piaci kategória. Tehát az állampolgárok jövedelmi és vagyoni helyzete határozza meg, milyen lakhatást engedhetnek meg maguknak: melyik településen, bérlakást vagy saját tulajdont, albérletet, ágybérletet vagy egy matracot az aluljáróban. Magyarul: az is az életszínvonalamhoz tartozik, hol és hogyan lakom. Nem állítom, hogy ez így van jól, de kormányunk ezt így gondolja, lakhatáshoz csak a gyermekvállalás érdekében nyújt támogatást, egyébként a lakásügyet továbbra is a piacra bízza.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

toferi41@freemail.hu, 2020.03.06 15:33

Sajnos az az igazság, hogy nem létezik olyan biztosíték, garancia arra, hogy ha egy társasházba olyanokat költöztet be az önkormányzat, akik sem a bérleti díjat sem a közművek szolgáltatási díjait nem tudják rendszeresen fizetni, és még az együttélési szabályokat sem tudják, vagy akarják betartani, vagy mások a szokásaik az együttélésben, a lakás tulajdonos vagy a társasház közössége ne járna nagyon rosszul. Az ilyen társasház halálra lesz itlélve , mert a rendesen fizető és élő tulajdonosok egy ilyen társasház üzemelésére és fejlesztésére nem szívesen adnak pénzt, és így a társasház előbb vagy utóbb lepusztul, majd csődbe megy!Melyik tulajdonos akar ilyen társasházban tulajdont?Egyik sem, és ezért a ilyen társasházakban a lakások áron alul is eladásra kerülnek, mert a tulajdonosok az ilyen tulajdonos a tulajdonuktól és a tulajdonostársaktól is szabadulni akarnak!Át kell ezt a dolgot jobban gondolni, és a következményeket egy döntés hozatal előtt jobban számba kellene venni!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Koronat_Orsosra_Mozgalom_2, 2020.03.03 17:08

"Az önkormányzati állományon kívüli, üresen álló, magántulajdonú lakásokat vonják be a rendszerbe."
"Kedvezményes bérleti díjért, szociális bérlakásként adják bérbe a rászorulóknak."

Azaz, jön a lakás-einstand, a tulajdonos kidobása, "rászoruló" cigányfamíliák beköltöztetése, amelyek a társasház összes többi lakásának értékét is taccsra teszik...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html