Az elmúlt évvel összehasonlítva idén még több országban következett be a trendforduló, és indultak növekedésnek az árak. A nehézségeket nemrégiben leküzdők között van Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia - írja az FHB Lakásárindex.

A korábban is a ciklus tetejéhez közelítő országok piacai növekedtek az elmúlt egy év során, vagyis negatív fordulatra nem került sor sem Ausztriában, sem Németországban, sem pedig az Egyesült Királyságban. A ciklus pozitív tartományában tartózkodó államok közül többek esetében figyelhető meg a piac szárnyalása figyelhető meg, ezek közé tartozik hazánk, Svédország és Írország is. Néhány országban ugyanakkor még mindig nem tért magához a lakáspiac. Egyes helyeken ugyan nagyon közelinek tűnik a fordulópont, de a lengyel, valamint a francia piac is inkább helyben jár, a súlyos gondokkal küzdő Görögországban az árak továbbra is csökkennek.

Élenjárók

A korábbi években növekvő piacok még nem érték el a ciklus tetejét, így tavaly nem történt fordulat, sőt Németországban és Ausztriában ismét nagyobb sebességre kapcsolt az árnövekedés. Az Egyesült Királyságban továbbra is emelkedtek az árak 2015-ben, bár a növekedés mértéke csökkent, 2015 és 2014 között a változás már csak 5,6 százalékos volt a korábbi 10 százalék helyett.

A londoni lakáspiac ismét szárnyalt, míg az árak 2014 augusztusa és 2015 eleje között csökkentek, addig az elmúlt egy évben ismét az emelkedésé volt a főszerep: a 2015 februárban jellemző átlagosan 488 ezer fontos árról decemberre 530 ezer font fölé kúsztak fel az árak. Idén februárban, Angliában a lakások átlagára 298 ezer font (kb. 119 millió forint) volt, Walesben 173 ezer font, Skóciában 189 ezer font, míg Észak-Írországban 157 ezer font.

Németországban a lakásárak drágulásának mértéke tavaly növekedett, míg korábban az emelkedés még inkább mérséklődött. 2014 és 2013 között az árak átlagosan 2,5 százalékkal növekedtek, 2015 és 2014 között 4,7 százalékos volt ez a változás. Berlinben a medián lakásár 2015 tavaszán 2785 euró (kb. 835 500 forint) volt négyzetméterenként, Hamburg ennél drágább volt, négyzetméterenként átlagosan 3247 eurót kértek a lakásokért, Münchenben pedig már átlagosan 4691 eurót.

A növekedés tovább folytatódhat, a Postbank nem régiben megjelent tanulmánya szerint a nagyobb városokban jelentősen emelkedhetnek az árak a következő 15 évben a bevándorlás hatására. Berlinben például 14,5 százalékos drágulást valószínűsítettek 2030-ra, míg a menekültek érkezése nélkül csupán 8,5 százalékos növekedés következne be elemzésük szerint.

Ausztriában a lakáspiac újabb lendületet vett, és míg 2014 utolsó negyedéveit a korábbi nagy növekedést követően csökkenő árak jellemezték, ez 2015-ben ismét növekedésbe fordult. Az árak az év első három hónapjában 4,5 százalékkal emelkedtek.

Szárnyra kapók

Az európai piacon a drágulás éllovasának Magyarország számított 14 százalékos lakásár-növekedésével. Hazánkban egy használt lakás átlagára 2015 harmadik negyedévében 16,3 millió forint volt a legdrágábbnak számító Budapesten, míg a legolcsóbb Észak-Magyarországon az átlagár 5,8 millió forinton alakult. Az FHB index adatai szerint a fővárosban 2015 első három negyedévében az átlagos 261 538 forintot kellett fizetni egy otthon négyzetméteréért, míg Észak-Magyarországon 96 721 forintot kértek el az eladók.

Svédországban a lakásárak hazánkhoz hasonlóan mértékben növekedett, az árak emelkedésének még a 2014-es, egyébként sem kevés 9,6 százalékos szintet is sikerült felülmúlnia közel 2 százalékponttal. Jelenleg az árak több mint 64 százalékkal haladják meg a 2007 elejét jellemző árszintet. Növekedésük hátterében az alacsony kamatszint és a jelentős kínálati hiány áll, az építkezések óvatosabban követik a keresletet.

Svédországban a 2016 első negyedévben átlagosan 2648 ezer koronáért (87,4 millió forintért) cseréltek gazdát az ingatlanok, Stockholm számított a legdrágábbnak 5424 ezer koronás (179 millió forintos) átlagárával, Göteborgban 4041 ezer korona (kb. 133 millió forint), míg Malmőben 3381 ezer korona volt ekkor az átlagár.

Írországban véget ért a válság kirobbanása óta tartó lakásár-zuhanás, az árak emelkedésbe kezdtek 2013-tól. Tavaly a drágulás ugyan némileg csökkent, de még így is megközelítette a 10 százalékot. Írországban, Dublin belvárosában az átlag kínálati árak 247 803 euró (kb. 74,3 millió forint) körül alakultak 2015 harmadik negyedévében, de a legdrágábbnak számító déli részen elérte az 520 451 eurót. A fővároson kívül az országban jóval alacsonyabb összegeket kérnek a lakóingatlanokért.

Eddig az áremelkedés motorjának Dublin számított, a drágulás mértékének csökkenése azonban a fővárost az ország többi részéhez képest jobban érintette. Míg 2014-ben még 21 százalékkal mentek fel az árak, addig a tavalyi évi növekedés már csak alig haladta meg a 10 százalékot. 2016 januárjában az emelkedés már csak 2,6 százalékos volt, az előző év azonos hónapjához képest. A korábbi jelentős áremelkedés kapcsán többekben felmerült, hogy a piacot a túlzott befektetői várakozások mozgatják, míg más vélemények szerint elsősorban a kínálathiány volt felelőssé tehető a jelenségért.

Na és mi van az építéssel?

Bár sok országnál már látszik fordulat a lakásépítési engedélyekben, és már nagyon kevés térségben regisztrálnak csökkenést, de még bőven van tér a fellendülésre. A válság előtti szinthez képest óriási lemaradásban vannak az építési engedély számok, amely alól csak egy-két ország jelent kivételt.