Budakalászt civilek irányítják, a 2011 Egyesület egyik választási ígérete pedig az volt, hogy a korábbi zűrös ingatlanértékesítési és -gazdálkodási gyakorlatot felülvizsgálják. E vizsgálat célja, - mint honlapukon írják - hogy feltárják a közösségi tulajdon eladásánál tapasztalt visszásságokat. A Kálvária utcai és a Mályva utcai telkek a felkért igazságügyi szakértő szerint áron alul keltek el, ebben a két ügyben már rendőrségi nyomozás folyik.

Most a Lupa-tó került sorra. A felállított ideiglenes bizottság vezetője, Kóder György szerint, ha szükséges, a korábbiakhoz hasonlóan ezt az igazságügyi ingatlanszakértői anyagot is továbbítják az illetékes hatóságnak, a nyomozás onnantól az ő feladatuk.

Kapcsolódó

A korábban főleg horgászok, nudisták látogatta, elhanyagolt bányató szentendrei oldalán 2016-ban nyitott meg a Lupa-strand. A vállalkozói szándék komolyságát jelezte, hogy a befektetők már első lépésben is 10+10 évre szóló bérleti szerződést kötöttek a Lupa-tó többségi tulajdonosával az Óbuda Zrt.-vel, és ahogyan azt a sajtónyilatkozataikban szintén jelezték, az egykori termelőszövetkezeti területekre vételi opciójuk is volt.

Még 2017-ben Budakalász előző vezetése zárt ülésen, a jelenlegi vezetés szerint az eredeti árnál olcsóbban adott túl a saját részén, ami akkor felkorbácsolta az indulatokat. A mai városvezetés azt írja:„118 millió forintos vételárért nem csupán az egykori kavicsbányán, hanem egy összesen százhektáros strandvállalkozáshoz szükséges ingatlanon, Budakalász legkülönlegesebb vagyontárgyán adott túl az akkori városvezetés.” Továbbá fontosnak tartja hangsúlyozni honlapján, hogy milyen jól megy Gerendaiéknak. „A strand működése az első 2016-os évben több mint 51 millió forint árbevételt hozott, 2017-ben 432,6 millió, 2018-ban 560,6 millió, 2019-ben 671,5 millió, de 2020-ban, a pandémia első évében is közel 604 millió forint árbevételt ért el a Lupa Strand Kft. a nyilvános cégadatok alapján.”

Lapunk megkérdezte Kóder György bizottsági elnököt, mi a céljuk a vizsgálattal, pénzt akarnak bevasalni Gerendaiékon vagy az előző városvezetésen próbálnak fogást találni, de kitérő választ adott. „Nem ellenséget keresünk, hanem tisztán szeretnénk látni.” Pártatlanságukat bizonyítandó először egy közjegyzőt kérnek fel, ő ad majd megbízást az igazságügyi szakértőnek.

„A félreértések elkerülése végett: nekem most sem a vizsgálattal vagy a szakértői értékbecsléssel van bajom, hiszen az végre tisztázhat minket az alaptalan vádaskodás alól, hanem az üggyel kapcsolatos félrevezető és csúsztatásokkal teli tájékoztatás zavar. Nem tagadom, kifejezetten rosszul esik, hogy a kezdetek óta egyesek úgy állítják be ezt az ügyet, hogy ezáltal a gyanú árnyéka vetülhessen rám” – mondta Gerendai Károly vállalkozó a Napi.hu megkeresésére.

„Fontos tisztázni, hogy mi csak a teljes terület kb. egyötödét vettük az önkormányzattól, ráadásul egy nyílt pályázaton, ahol mi voltunk az egyetlen jelentkezők. Az árat a testület határozta meg, tudtommal piaci értékbecslés alapján, amiben még azt az értékcsökkentő tényezőt sem vették figyelembe, hogy a kizárólagos vízhasználati jog is a többségi tulajdonosé, az Óbuda Zrt.-é volt, ami nélkül az önkormányzati tórésszel önmagában nem mentünk volna semmire. Ha tényleg alacsony lett volna az ár, szerintem biztos lett volna más is, akinek felkelti az érdeklődését ez a lehetőség, de itt csak egy meredek vízparti rézsűt és mintegy 20 hektárnyi vízfelületet kínáltak fel eladásra, amelynek a használhatóságához további jelentős beruházásokra volt szükség. Az Óbuda Zrt.-től szintén megvásároltuk a tó teljes területének a maradék 80 százalékát, akik persze ugyanúgy szakértői értékbecslés alapján határozták meg a vételárat. Ők a magánvagyonukat értékesítették, így biztos nem lehettek érdekeltek az olcsó eladásban, de annak ellenére, hogy a kizárólagos vízhasználati jog is az ő részükhöz tartozott, mégsem volt magasabb az általuk megállapított ár az ő vízterületeikre" - tette hozzá Gerendai.

Szavai szerint "szerintem még jól emlékezhet minden környékbeli rá, milyen volt a helyzet mielőtt megvásároltuk az önkormányzati területet. Életveszélyes és tilos volt a tóban úszkálni, mégis főként fürdőzésre használták a bányatelek ezen részét, ahol emellett sajnos az autó mosástól az illegális szemétlerakásig rendszeres környezetkárosítás is zajlott. Az autók például szanaszét parkoltak a szántóföldön, miközben a tulajdonos önkormányzatnak még arra sem volt pénze, hogy legalább kukákat tegyen ki, vagy időnként kitakarítson a tilosban járók után, nemhogy vízimentőt fizessen, vagy csatornát építsen és mosdókat, öltözőket állítson fel. Ehhez képest, mi a saját pénzünkből kiépítettük a szükséges infrastruktúrát, valamint egy színvonalas strandot alakítottunk ki egy bezárt sóderbányából, amely az addig a tulajdonosainak csak nyűgöt és költséget okozott. Szerintem ha van igazi nyertese ennek az ügynek, azok a budakalásziak, hiszen nemcsak egy jelentős összeghez jutott a város, az addig csak veszteséget okozó, abban a formában használhatatlan telkéért, de innentől sem a kialakítás, sem az üzemeltetés költségeit nem a helyieknek kellett állniuk, mégis hozzájutottak egy országos hírű és kiemelkedő minőségű strand és szabadidő centrumhoz, amit ráadásul jelentős kedvezményekkel vehetnek igénybe a környékbeli lakosok. Az elmúlt években több milliárd forintnyi fejlesztés történt a területen, hogy a Lupa-tó méltó legyen a Budapest tengerpartja szlogenre, ahogyan hirdetjük. Szerencsére egyre többen látogatják a komplexumot, így nőnek a bevételeink is, de ez sajnos még nem jelenti azt, hogy kaszálnánk. Azzal, hogy csak a bevételeinket kommunikálják, félrevezetik az embereket, hiszen a működtetés jelentős kiadásokkal is jár. Tapasztalataink szerint a strandüzem bevétele önmagában még nem fedezni a folyó kiadásokat sem, a beruházások megtérüléséről nem is beszélve. A rentábilis üzemeléshez szükség van a reklámlehetőségek hatékony értékesítésétől a családi és sportrendezvények szervezéséig számos olyan dologra, amely más strandokon kevéssé jellemző. Az eddigi legjobb évben az üzleti eredményünk még így is csak 20 millió forint körül volt, amiből egy nagyon gyenge kamat sem jön ki a befektetett összegre. Ezek után talán érthető, hogy miért érzem bántónak, amikor úgy próbálják meg beállítani, mintha ezzel a terület megvásárlásával megkárosítottuk volna a budakalásziakat.”

A Lupa-tó üzemeltetője igyekszik azzal is jó kapcsolatot ápolni a budakalásziakkal, hogy aki a lakcímkártyáját felmutatja, féláron vehet belépőt a tóhoz.

Varga Zsolt