A hatóságok hivatalosan ennél ugyan jóval kevesebb építési szabálysértésről tudnak, ám ma Magyarországon – legyen szó új beruházásról vagy felújításról – alig készül valami az eredetileg jóváhagyott tervek szerint. Mindezek ellenére a nálunk szabálytalanul építkezőknek nem kell attól tartaniuk, hogy a hatóságok a horvátországi Vir szigeten történtekhez hasonló határozottsággal lépnek fel. Tavaly Magyarországon a hatóságok közel 25 ezer esetben kötelezték az építtetőt a szabálytalanság megszüntetésére, ám mindössze mintegy 1500 esetben rendeltek el bontást. Ennek az az oka, hogy ha a lebukás után az építő együttműködik a hatóságokkal, akkor jó eséllyel végül megkapja a fennmaradási engedélyt. Bontást csak akkor rendelnek el a hatóságok, ha a beruházás egyébként sem kaphatott volna hozzájárulást, hatósági bontásra pedig csak akkor kerül sor, ha az építő nem lelhető fel vagy nem tudja fizetni a bontás költségeit (például egy csődbe ment társaság esetében). A horvát hatóságokéhoz hasonló határozott fellépésre csak akkor lenne esély Magyarországon, ha kormányzati akarat párosulna a szabálytalanságok felszámolására indítandó akcióprogrammal. (Az önkormányzatoknak ugyanis se pénzük, se eszközük nincs a bontáshoz.) Ilyen akarat azonban nincs és Fegyverneki Sándor, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnökhelyettese szerint nincs is szükség rá, mint ahogyan nincs szükség a Vir szigetihez hasonló eljárásra sem. Elmondása szerint ennek az az oka, hogy nálunk nincsenek olyan szélsőséges esetek, mint a horvát szigeten, ahol engedély nélkül több ezer ingatlant húztak fel néhány év alatt. Magyarországon egyedi esetek vannak, ezek pedig egyedi elbírálást igényelnek. A Balaton körül illetékes három megyei közigazgatási hivatal szakemberei például két évvel ezelőtt felmérést készítettek a tó körül szabálytalanul épített házakról, stégekről, illetve a feltöltésekről. Bár az összeírás végül nem készült el teljesen, de a felfedezett szabálytalanságok esetében a hivatalok eljárást indítottak. Fegyverneki szerint az, hogy ez az akció nem kapott különösebb visszhangot, azt bizonyítja, hogy a helyzet nem olyan súlyos nálunk, mint ahogyan azt sokan gondolják. A vizsgálat során a hatóságok nem tapasztaltak a közérdeket jelentősen sértő, tömeges visszaéléseket, így nem volt indokolt a horvátországihoz hasonló fellépés. Folytatás a hétfői NAPI Gazdaságban