A 2011-es 92 ezer darab tranzakció alig harmada a lakáspiaci forgalom 2003. évi csúcsértéknek. Az első negyedév eddig beérkezett adatai alapján idén se áll vissza korábbi szintjére a lakáspiaci aktivitás, a forgalmi adatokra az állami beavatkozások (kényszerértékesítési kvóta bevezetése, Nemzeti Eszközkezelő újraszabása, támogatott lakáshitelezés és szocpol bevezetése) hatása pedig elhúzódó és késleltetett lesz  - olvasható az FHB Lakásárindex legújabb elemzésében.

Tavaly 12 655 új lakást adtak át Magyarországon, Budapesten mindössze 3 192-t. Az idei első negyedévben további 22 százalékos volt a visszaesés, mindössze 2444 új lakást adtak át a tavalyi első negyedévi 3141-hez képest. A kiadott építési engedélyekalapján látható, hogy a válság alatti autonóm kínálat elérte valószínűleg a negyedéves mélypontját. Ugyanakkor az engedélyek lassuló csökkenése azt is jelzi, hogy az újlakások átadásában 2013 első negyedéve előtt nem várható fordulat - hangsúlyozzák az elemzők.


Lakárárindex változása
2011. I. negyedév174,7
2011. II. negyedév172,4
2011. III. negyedév170,6
2011. IV. negyedév170,8
2012. I. negyedév170,2
Forrás: FHB

A magyar háztartások GDP-hez viszonyított adóssága a devizás állomány átértékelődése ellenére sem magas Európában . A fejlett jelzálogpiaccal rendelkező országok, valamint a fenntarthatatlanul hitelező Spanyolország, Portugália és Írország értékei magasabbak az átlagnál, meghaladják a 60 százalékot.
A jelzáloghitelek nominális kamatlába Oroszországban a legmagasabb, majd Magyarország, Bulgária, Lengyelország, Románia, Ciprus és Szlovákia a sorrend.
A kamatteher szorosan összefügg a források árával és a kamatlábbal, így kijelenthető, hogy a nominális kamatszintek legfőbb oka a makrogazdasági helyzet miatti magasabb kockázati felár és forrásköltség - hangsúlyozzák az FHB elemzői.

 

A válság utáni lakáspiac nagyon lassan követi a konjunktúrát, így a nemzetközi tapasztalatok alapján elhúzódik a kilábalás. Az  FHB Index negyedés makrogazdasági szemléletű lakáspiaci elemzése a makrogazdasági mutatók szerepének kiemelése mellett rámutat, hogy a lakáspiaci feszültségeket csak a fiskálisan fenntartható, méltányos, kiszámítható és hatásos állami beavatkozás segítheti. Ezeket a szempontokat nehéz összeegyeztetni.

A piaci érzékenységre lehet példa az Egyesült Királyságban 2010-2012 márciusa között élt Stamp Duty Holiday, amelynek köszönhetően az első lakásukat vásárló briteknek - bizonyos összeghatárig - nem kellett befizetni az 1 százalékos illetéket. Utólag kevésbé hatékonynak ítélték e kedvezményt, megszüntetése mégis az utóbbi két év legnagyobb áresését hozta a szigetországban. A lakáspolitika továbbra is lényeges közpolitikai elem maradt Nagy-Britanniában, hiszen az új program, a New Buy Guarantee állami garanciával szorítja le 5 százalékra a hitelhez szükséges önrészt.

Hazánkban mind a Nemzeti Eszközkezelő Társaság, mind az újra visszatérő "szocpol", mind az árfolyamgát rendszere csökkentheti a felgyülemlett feszültségeket. A Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig már rögzítette azokat a feltételeket, melyekkel a már bevezetett kamattámogatási konstrukció hitelkamat plafonjának piaci körülményekhez való igazításával, a kormány jóváhagyása esetén, elindulhatna az új feltételű támogatott hitelek nyújtása, mely a lakásforgalomra a leglényegesebb keresleti ösztönzője lehet.

 

 

QP | Quality Placement