Még két nyugodt évünk lesz - itt a jóslat

Nagyot ugrott 2017-ben az építőipar teljesítménye, ám ezzel még csak a 2016-os visszaesést hozta be az ágazat. 2018 viszont már a tényleges növekedésé lehet, az optimizmust a rendelésállomány és a kilátásokat jelező bizalmi index alakulása mellett a még le nem hívott uniós pénzek várható megjelenése táplálja. A következő két év nyugalmasan telhet, ha a sorakozó kockázatokat sikerült kezelni - állítják a szektor jövőjéről a szakértők.
Szepesi Anita, 2018. január 4. csütörtök, 07:08
Fotó: Napi.hu

Az előzetes várakozásokat meghaladóan nőtt az építőipar teljesítménye 2017-ben, bár muszáj megemlékezni a 2016-os visszaesés miatt alacsony bázisról, és arról, hogy a növekedésből való részesedésben óriásiak a területi különbségek. A veszteségek ledolgozása után 2018 viszont már az igazi növekedésé lehet, a GKI idén további 10 százalékos erősödést jósol, amit a rendelésállomány volumene és a bizalmi index alakulása alapoz meg, emellett a még le nem hívott uniós pénzek is táplálni fogják a gyarapodást - vázolta a szektor jövőjét lapunk kérdésére Petz Raymund.

2018-ban még biztosan bővül a lakásépítési piac is, ugyanakkor a kedvezményes lakásáfa körüli bizonytalanság középtávon negatívan befolyásolja a környezetet, de idén ez még nem lesz érezhető. A fejlesztők minden bizonnyal átmeneti megoldással, előre fizetéssel, vagy áthidaló finanszírozással készülnek a kritikus periódusra. Ha mégis visszatér a 27 százalékos áfa, az megöli ezt a területet, a zuhanás a fellendülés előtti szintre várható - véli Petz Raymund.

Az építőipar számára valószínűleg 2019 is jó év lesz, akkortájt csúcsosodik ki az uniós források dinamizáló hatása, ezért  a GKI 2019 -re 7 százalékos építőipari növekedéssel számol. Ugyanakkor 2020 már mínuszos lehet - jósolja a GKI ügyvezetője, főleg, ha az új lakások 5 százalékos áfája újra 27 százalékra emelkedik.

Marad a pozitív trend, de vannak kérdőjelek

Az ágazat teljesítményét befolyásolja, hogy az előrejelezések szerint 2018-19-ben élénkülhet a feldolgozóipari cégek és a vállalati szféra építőipari beruházásokat vonzó kereslete. Várhatóan folytatódik a pozitív trend az irodapiacon, idén és a következő évben a 2017-es ütemben lépnek piacra az új fejlesztések, ami a stabil kereslet mellett csak alig rontja a kihasználtsági mutatókat.

Ha marad a kedvező konjunktúra, az enyhén növekvő beruházások a logisztikai ingatlanpiacon is a kínálat növelését generálják. Újdonságként a budapesti agglomeráción túlra is kiléphetnek a fejlesztők, bár e téren még sok a kérdőjel - teszi hozzá a szakértő, aki bár élénkülést vár a kiskereskedelmi ingatlanpiacon is, sok bizonytalanságot is lát. Globális szinten is gazdasági növekedéssel számolnak az elemzők, összességében két nyugodt évre készülhet az építőipar - állítja a GKI ügyvezetője.

Nem látszik az áremelkedés vége

A lakáspiacon Petz arra számít, hogy amíg a felfokozott kereslet, és ezzel az áremelkedést tápláló tényezők - elhalasztott kereslet kielégítése, laza monetáris politika, a jelenlegi kamatszint és alternatív befektetési lehetőségek hiánya - maradnak, addig a befektetők továbbra is az ingatlanpiacra koncentrálnak, ez pedig fenntartja a vásárlást, s szerinte 2019 végéig, ha csökkenő dinamikával is, de az áremelkedést is.

A 2016-os, csaknem 20 százalékos visszaesés után 2017-re 30 százalékos bővülést, 2400 milliárdos teljesítményt vár Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. 2018-ra is két számjegyű növekedéssel számol, álláspontja szerint a 2700 milliárd forintot is elérheti az ágazat éves teljesítménye a rendelésállományt, és a fizetőképes keresletet alapul véve.

A gyenge pontok

A 2700 milliárdos termelési érték egyik gyenge pontja az árak alakulása, az árváltozások ugyanis sokban befolyásolhatják a folyamatokat. Ha az építőanyag, a fuvar, a bútor vagy a szerelvények területén további jelentős drágulás megy végbe, az az építőipart és a megrendelőket is kellemetlen helyzetbe hozza - fejtegeti Koji kiemelve, hogy 2016-os árakon nem lehet teljesíteni 2018-as feladatokat.

Kockázat a teljesítésben, hogy a vállalkozások milyen gyorsan képesek beruházási terveiket végrehajtani, beszerezni a hatékonyságjavító gépeket, szerszámokat, informatikai eszközöket, és milyen tempóban képesek ezekkel elérni a hatékonyság javulását. E téren Koji kulcsfontosságúnak tartja a nemzetgazdasági tárca és az ÉVOSZ decemberi csúcstalálkozóján bejelentett, januártól várt 20 milliárdos pályázati forrás felhasználását. A hatékonyságnövelő beruházásokra, kapacitásbővítésre pályázható pénz elérését ugyanakkor nehezítheti, hogy az építőipari vállalkozásoknak nincs pályázási rutinja, ráadásul a keret nem is egyetlen, rájuk kiírt csomagban található, hanem több, már meglévő felületet nyit meg a kormány az építőipari cégek előtt is, s nekik személyre szabottan kell megtalálniuk a számukra legelőnyösebb lehetőséget - sorolta az idei teljesítés sikerét veszélyeztető tényezőket az ÉVOSZ elnöke.

A munkaerőhiány mint gyenge pont kapcsán Koji arról beszélt, a cégek ma már tisztában vannak azzal, hogy a jó szakmunkás megszerzése nem csak fizetés kérdése, az anyagi mellett az erkölcsi megbecsülés, a  továbbképzés és a megfelelő munkakörülmények biztosítása ugyanilyen hangsúlyos. A jelenlegi feszített munkatempó mellett pedig rendkívül felértékelődött a munkavédelem és a balesetvédelem, a munkaegészségügyi feltételek biztosítása is.  Koji biztos benne, hogy 2018-ban reflektorfénybe kerül ez a terület.

Elkerülni a legrosszabbat

Az ÉVOSZ elnöke 2019-re is biztos növekedést vár, de mint fogalmazott, nagy kérdés, hogy 2020-tól mi lesz a végre újra megerősödött szakmai műhelyek és vállalkozások sorsa. A beruházási ciklus 2020-as befejeződése hatásainak elkerülése érdekében az ÉVOSZ a kormányzat piackiegyenlítő szerepének közös végiggondolását szorgalmazza - mondta a szakember. Mert nincs annál rosszabb egy ágazat számára, mint ha az országgyűlési választások és az uniós költségvetési ciklus függvényében, 4 illetve 7 évente tűnnek el és tűnnek fel újra a kapacitások - hangsúlyozta Koji László, aki szerint e ciklusokon átívelő programokra van szükség, amire a szövetség már elkészítette javaslatait.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesülettel (IFK) közösen pedig az új lakások értékesítését érintő kedvezményes (5 százalékos) áfa megtartását alátámasztó elemzést végeztek, amelyeket eljuttattak az NGM-be - tette hozzá.

Nagy lemaradást kell behozni

A lakásépítési kedv fenntartásának indokai közül Koji kiemelte, az elmúlt 10 évben 200 ezerrel kevesebb lakás épült a szükségesnél, ezt a mennyiséget hosszabb távon pótolni kell.  Az életminőség egyik meghatározója a lakásállomány színvonala, ami Magyarországon még mindig nagyon alacsony, ezen beruházások nélkül nem lehet javítani. A lakásépítések ráadásul továbbra is nagyon szűk szeletet (14-15 százalékot) hasítanak ki az ágazat teljesítményéből, szemben a 36 százalékos uniós átlaggal.

Mindez Koji szerint egyértelműen arra utal, hogy a lakásépítés és felújítás kormoly kormányzati odafigyelést igényel. A kedvezményes áfa, és az áfavisszatérítés fontos elemek, ám ezekkel együtt a szövetség azt szeretné elérni, hogy a következő kormány több olyan középtávú programot is végiggondoljon, ami építési beruházással járna együtt.

HOZZÁSZÓLÁSOK