Még mindig fürdenek a pénzben az ingatlanalapok

Van, ahol az iroda, másutt az ipari objektum dominál.
Eidenpenz József, 2008. május 27. kedd, 09:30
Fotó:

A négy nagyobb hazai ingatlanalap a piac döntő hányadát birtokolja. Az alapoknak kötelező havi jelentést készíteniük, ezek tartalma azonban sokszor hézagos. Április végéig kellett viszont egy jóval részletesebb éves jelentést közzétenniük, így ilyenkor érdemes áttekinteni, mit is tartalmaznak az alapok. A konklúzió: legnagyobb arányban készpénzt, azután készpénzt, végül talán irodákat is...

Az Erste Ingatlan Alap 156 milliárd forintos összvagyonának alig több mint harmada, 57 milliárd forint volt ingatlanokban február végén. Ebből csaknem harmincmilliárdot az irodák tettek ki, 16 milliárd forintnyi a kereskedelmi ingatlanok értéke. A telkek, fejlesztési célú ingatlanok aránya elenyésző volt. Az ipari ingatlanok kisebbségben voltak, említést érdemelnek még a bankfiókok, de értékük csak közel négymilliárd forintnyi. A 10,7 százalékos fajlagos jövedelmezőségük viszont a tavalyi éves jelentés szerint meghaladta a többi ingatlanfajta 8,0-8,5 százalék közötti megtérülését.

A Raiffeisen kevéssel 90 milliárd forint feletti össztőkéjű alapjában az ingatlanok aránya 56 százalék volt március végén, ennek közel a felét tették ki az irodaépületek (ez 26 százalék az össztőkéhez képest). Jelentős még a "szolgáltató, kereskedelmi" megnevezésű ingatlanok (budapesti és vidéki bevásárlóközpontok) súlya is (17 százalék), a harmadik, az ipari és logisztikai kategória már csak a tőke 8 százalékát tette ki. A klasszikus kereskedelmi ingatlanok, mint például a kiskereskedelmi egységek súlya itt viszonylag alacsony. Ebben az alapban is vannak bankfiókok, ezek száma azonban itt sem igazán számottevő. Érdekesség, hogy tavaly év végén mintegy 1,5 milliárd forint értékben egy Credit Suisse-ingatlanalap euróban kibocsátott befektetési jegyeiben is volt pénze.

Az OTP 146 milliárd forintos ingatlanalapjának havi jelentése igen szűkszavú, így nem lehet belőle megállapítani azt sem, mennyi az ingatlanok aránya az összes tőkén belül. A tavalyi éves jelentés szerint mindenesetre az év végén 38 százalék közelében volt, ami valószínűleg nem változott számottevően. Az alap működésének kezdetén elsősorban diplomatarezidenciákat és követségi irodákat tartott, most azonban már meghatározó, 71,5 százalékos benne az irodák súlya (köztük egész irodaházakkal, mint például a budapesti volt ÁPV Rt.-épület). Ezen kívül - 10-10 százalék körüli súllyal - még a kereskedelmi és a logisztikai ingatlanok aránya számottevő.

A legrégebben a piacon levő Európa Alap feltöltöttsége - részben az utóbbi időben tapasztalható tőkekiáramlás miatt - meghaladja versenytársaiét, 41 milliárdos vagyonából 36 milliárd ingatlanban volt márciusban. Az ipari objektumok aránya a legnagyobb, ezek csaknem 12 milliárd forintot érnek. Ettől nem sokkal lemaradva itt is az irodák következnek bő 10 milliárddal, a telkek 4 milliárdos értéke is magasabb a többiekénél. Jelentős még az "egyéb" kategória is, ebbe feltehetően főleg kereskedelmi és logisztikai ingatlanok tartoznak.

A készpénzbőség ellenére az alapok általában jelentős hitelállománnyal is rendelkeznek, az Erste termékében például ezek az ingatlanportfólió csaknem felét tették ki.

HOZZÁSZÓLÁSOK