Összesen 82 milliárd forint sportcélú fejlesztés szerepel a 2014-es költségvetés tervezetében, amelyből több mint 58 milliárd forint jut stadionépítésekre. Egy nagy, színvonalas nemzeti stadion simán belefér a közcél fogalmába, így az erre szánt 20,3 milliárdot ne is kérdőjelezzük meg, de van még azon kívül további 38 milliárd forint, ami még mindig rengeteg pénz. Hogy mennyi is valójában, könnyebb elképzelni, ha stadion helyett más mértékegységet keresünk. Amit találtunk, egy infografikában is összefoglaltuk - görgessen lejjebb!

És ha bérlakásra költenénk?

Ennyi pénz elég lenne például bő kétezer darab 70 négyzetméter alapterületű bérlakás építéséhez, 254 ezer forintos négyzetméterenkénti építési árral kalkulálva. Négyfős családokkal számolva 8360 főnek biztosítható kulturált  élettér ennyi pénzből. Ha az építési költséget ötven százalékban megtámogatjuk az EIB kedvezményes hitelével, akkor ugyanennyi pénzből 4160 darab 70 négyzetméteres bérlakás is épülhetne, több mint 16 ezer fő számára, a hitel törlesztésre a havi ezer forintos fajlagos bérleti díj fedezetet nyújt.

Az első pillanatra nem túl ütős volumen értékeléséhez érdemes emlékeztetni magunkat, hogy erre az évre 6-8 ezer új lakás építését prognosztizálják összesen szerte az országban, s az első háromnegyed év minap közzétett statisztikája alapján ez inkább a 6 ezerhez fog közelíteni.

Ha már új építés, egy pillanatra elidőzhetünk az Ócsa-projekt megsokszorosításának víziójánál is. Igaz, hogy a prototípus nem éppen sikerességéről híres, s jelen kondícióit - négyzetméterenkénti bekerülési árát - megtartva, 15 hasonló parkban összesen 1200 családi házra futná a keretből, de ésszerű helyen, reális árak mellett persze sokat javulhatna a költés hatékonysága.

Az első példánkban említett jó kétezer bérlakás volumen nagyjából megduplázódhatna, ha új építés helyett használt lakások felvásárlásában és bérbeadásában gondolkodunk. Igaz, ekkor az építőipar mozgásba hozását, és a lakásállomány minőségének javítását másképp kell megoldni, erre viszont egy átfogó felújítási program is alkalmas lehet. Ráadásul maga a felújítás, uniós támogatással és  nemzetközi fejlesztési, beruházási banki - EIB, EBRD - hitelekkel kiegészítve, öt építésszakmai szervezet modelljét felhasználva nem csak fenntartható, hanem költségvetési bevétel termelő műfajjá is válhatna.

 

Nagyobb méretért kattintson az ábrára!


140 ezer család kaphatna lakbértámogatást

Lakbértámogatásban mérve két nagyságrendet is ugorhatunk ekkora büdzséből. Családonként átlagosan 20 ezer forinttal kiegészítve a piaci lakbért, s az egyszerűség kedvéért 35 milliárdos kerettel számolva nagyjából 140 ezer családról beszélhetünk, ez háromfős családmodellt feltételezve több, mint 400 ezer embernek jelenthet megfelelő lakhatást.

Grafikonunkban csupán azért nem szerepel ez a lehetőség, mert a modellt fenntarthatóvá, folyamatosan finanszírozhatóvá kell tenni, hiszen nem egyszeri kiadásról van szó. Igaz, a stadionépítés sem csak a 2014-es büdzsé terhére valósul meg, a Nemzeti Olimpiai Központot nem számítva, 2015-ben több mint 30 milliárdnyi, 2016-ban pedig további  6,6 milliárd forintnyi állami forrást igényelnek ezek a beruházások. Persze az is kérdés, hogy kell-e egyáltalán ennyi embernek lakbértámogatást adni.

Mindenesetre a mintegy 35 milliárddal az egész bérlakáspiacot át lehetne fogni, nagyon nagy mértékben legalizálva, fehérítve azt. Az már csak hab a tortán, hogy a lakásfelújítások 500 ezer forintos támogatásával 70 ezer család korszerűsíthetné, tehetné lakhatóbbá az otthonát 35 milliárd forintból (itt nem az energetikai programra gondoltunk, hanem az évről évre egyre inkább elmaradó, de szükséges karbantartásokra, javításokra), ez pedig azért is érdemel külön említést, mert a GKI legutóbbi felmérése még mindig arról tanúskodott, hogy a lakosság felújítási szándéka a mélyponton stagnál.