Meghökkentő számok a magyar lakásokról - óriásiak a különbségek

Ötvenháromszoros a különbség a 100 ezer lakosra jutó új lakások számában a legtöbbet és a legkevesebbet építő megyék között között - derül ki a napokban megjelent KSH megyei összesítésből. Míg Nógrád és Heves megyében 100 ezer lakosra vetítve egy, Győr-Moson-Sopronban 53 új lakás épült az első negyedévben. Budapest csak a dobogó legaljára fért fel.
Szepesi Anita, 2016. június 25. szombat, 09:07
Fotó: Napi.hu

Idén az első negyedévben összesen 1407 új lakást adtak át az országban, ebből 419-et Budapesten. A lakásépítés budapesti túlsúlya azonban azonnal eltűnik, ha a KSH friss, 100 ezer lakosonként lakásépítési statisztikáját vesszük szemügyre.

Eszerint a magyarországi lakásépítés éllovasa egyértelműen Győr-Moson-Sopron megye, ahol 53 új lakás jut 100 ezer lakosra, (összesen 239 lakás épült az első negyedévben a megyében), második pedig Vas megye a 100 ezer lakosra jutó 43 új lakással  (itt az összes átadás viszont már csak 110 volt az év első három hónapjában).

Budapestnek csak a harmadik hely jut ebben az összesítésben, a 100 lakosonként 24 új lakás alig több mint a fele a második helyezett Vas megye lakásépítésének.

Forrás: KSH
Nagyobb képért kattintson!

A fővárosihoz hasonló nagyságrendet produkál 100 ezer főnként Veszprém, Csongrád és Somogy, az összes lakásépítésüket számba véve viszont itt is borul a sorrend, Csongrádban ugyanis összesen 90, Veszprémben 78, Somogyban pedig 58 lakás épült.

Tizenkét megyében 100 ezer lakosra vetítve 10-nél kevesebb új lakás jutott az év elején, ebből 10 megyében még az ötöt sem érte el az átadások száma. A keleti országrészhez Baranya és Zala megye csatlakozott mint a 100 ezer lakosra jutó legkevesebb új lakást produkáló megyék.

A negatív csúcs Nógrád és Heves megyék, ahol az abszolút számban is csak 1 illetve 2 átadást jegyzett a KSH az első negyedévben, de Tolna, Baranya, Hajdú-Bihar és Békés megyében is 10-nél kevesebb új lakás jelent meg a statisztikában (rendre 8, 9, 9, 9).

Az árak meg így alakultak

A KSH jelenleg elérhető legfrissebb, azaz 2015 -öt feldolgozó lakásárindexe nagyobb áringadozást jelez az újlakáspiacon. Az első három negyedévig tartó emelkedést az utolsó negyedévben 1,8 százalékos csökkenés követte. Ennek ellenére ekkor már 9 százalékkal többe került egy új lakás, mint egy évvel azelőtt, s lényegében elérte a 2008. évi szintet, a 2010-es értéket pedig 8,7 százalékkal meghaladta.

Idén az első negyedévében a fővárosban mintegy 25 százalékkal nőtt az újépítésű lakások ára. A vidéki városok közül a kedvező fekvésű nagyobb városokban, így Győrben, Szegeden, Székesfehérváron, Sopronban az árnövekedés mértéke meghaladta a 15 százalékot, azonban a legtöbb városban 5 százalék alatt maradt az Otthon Centrum (OC) elemzése szerint. Voltak városok, közte Zalaegerszeg vagy Eger, ahol 10-20 százalékkal is csökkent az új társasházi lakások átlagos négyzetméter ára.

Az OTP Értéktérképe a budapesti tömegpiacon 500 ezer forint körüli, vagy azt meghaladó, a  pesti belvárosban akár 8-900 ezer forintos négyzetméterárakról ír az új lakások piacán. A megyeszékhelyek többségében is egyre gyakrabban 300 ezer forint fölött, a nyugati határ mentén akár négyessel is kezdődhetnek az újépítésű lakások árai.

HOZZÁSZÓLÁSOK