Megindult a roham a magyar termőföldért - itt vannak az árak és az okok

Idén tovább élénkült a földpiac, Jász-Nagykun, Borsod és Pest megyében például megháromszorozódott a földvásárlások és a bérlési igények száma. A szakemberek ezt a gazdáknak nyújtott uniós támogatás növekedése mellett azzal magyarázzák, hogy a művelt földterülethez képest a gazdaságok 2,4-szeresen túl vannak gépesítve, tehát van kapacitás újabb területek művelésére.
Szilágyi Eta, 2011. november 5. szombat, 16:56
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Októberben megkezdte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az állami földterületek haszonbérleti pályázatainak közzétételét, amelyre a kis és közepes családi vállalkozások, őstermelők, egyéni vállalkozók és gazdálkodó szervezetek jelentkezhetnek. A pályázat 60 ezer hektárt érint, a feltételek két legfontosabb kritériuma pedig az, hogy a jelentkezők lakhelye (székhelye) nem lehet az érintett termőföld 20 kilométeres körzeténél távolabb és nem lehet a tulajdonukban vagy bérleményükben 1200 hektárnál nagyobb terület. A sikerrel pályázók húsz évre kapják az igényelt földterületet haszonbérbe.

A hazai földpiacon − az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint − jelenleg a gazdaságok által hasznosított mezőgazdasági terület 61 százalékát bérleményként művelik egyéni gazdaságok és gazdasági szervezetek. Az igény az újabb területek iránt növekedett az elmúlt években, s a bérleti díjak is emelkedtek, ám még mindig alatta maradnak az unió régi tagállamai földbérleti díjainak. Amíg a szántók bérleti díja például nálunk átlag 25,9 ezer forint volt hektáronként az elmúlt évben, ha a legalacsonyabb (franciaországi) és a legmagasabb (hollandiai) földbérleti díjak átlagához viszonyítunk, még mindig mintegy másfélszeres, illetve hatszoros a lemaradás. Ugyanakkor a bérletidíj-különbségek a terület és a földminőség szerint is igen jelentősek az országban. A leggyengébb termőképességű területekért átlag évi 10−30 ezer forintot, a legjobbakért pedig 30−100 ezer forintot is fizetnek hektáronként.

Kérdésünkre, hogy a most meghirdetett haszonbérpályázatnak lesz-e hatása a piacra, Nagy Ferenc, a Tiszacash Zrt. vezérigazgatója kifejtette: várhatóan a bérleti díjakra nem lesz hatással, de biztosan lesz igény a pályázatható földterületek iránt. Mint saját tapasztalataik alapján elmondta, az elmúlt hónapokban − Jász-Nagykun, Borsod és Pest megyében − élénkült a piac: a pénzügyi és a szakmai befektetők részéről egyaránt megháromszorozódott a földvásárlások és a bérlési igények száma. Ez egyrészt azzal is magyarázható, hogy az euró ingadozása miatt 20 százalékkal emelkedett − művelési ágtól függetlenül − a gazdáknak nyújtott vissza nem térítendő uniós támogatás (így összege hektáronként 57 ezer forint lett), ami tovább növelte a szakmai érdeklődést. Másrészt a művelt földterülethez képest a gazdaságok 2,4-szeresen túl vannak gépesítve, tehát van kapacitás újabb területek művelésére − állítja a szakember. A konkrét földárak az említett megyékben is széles skálán mozognak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében például 30 hektár szántót 850 ezer forint/hektár, 200 hektárt pedig 1,1 millió forint/hektár összegért kínálnak, de ha valaki 1000 hektárt szeretne egyben vásárolni, 1,4 millió forintot kell hektáronként letennie.

Bács-Kiskun megyei szántóinak piacán szintén élénk mozgás figyelhető meg, s ez a földeladásokra és a bérleményekre egyaránt vonatkozik. Mint Sándor István ingatlanszakértő, a Kiskun Ingatlan Szakmai Kör szakmai koordinátora mondja, a földpiacot itt nem érintette a válság, mert a földet sokan a bankbetéttel egyenértékű befektetésnek tartják, emiatt a szántó, a legelő, a gyep a gazdálkodáshoz nem értő befektetők és magánszemélyek legkedveltebb földtípusa. Az itteni szántók átlagára 700−900 ezer forint között mozog, s ez olyan földekre vonatkozik, amelyek mérete nem haladja meg a 100 hektárt. Ez utóbbi alapterület felett igen ritka a klasszikus szántó, vagyis amelyen nincs üzem. A kereslet főként a 10 hektár feletti ingatlanok esetében erősödött. Az adásvételek mellett nőtt a bérbe adott földterületek aránya is a régióban, és a szakértő szerint várhatóan itt is lesz érdeklődés a most meghirdetett állami haszonbérletek iránt. A konkrét árak egy-egy településen belül is nagyon változóak: például jóval mélyebben kell a pénztárcába nyúlnia annak, aki olyan földterületet vásárol, amelyet a helyi rendezési terv alapján belterületbe vagy ipari területbe vonnak majd, mint azon földekért, amelyek megmaradnak mezőgazdasági művelési területnek. Ballószögön például egy több mint 8 ezer négyzetméteres szántóért és erdőért 7,5 millió, míg egy 3800 négyzetméteren fekvő tanyáért 2 millió forintot kell letenni, míg Kerekegyházán egy tanya tulajdonjoga 4800 négyzetméteres földterülettel már 900 ezer forintért megszerezhető.

Hazai földbérleti díjak (forint/hektár)
ÉvSzántóGyepSzőlőGyümölcsös
200414 2265 42625 28215 210
200718 7807 77031 02020 990
200823 1409 69034 49026 780
200924 76010 56044 13028 430
201025 89012 00042 65031 980
Forrás: KSH

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

aleva, 2011.11.07 09:34

@Zodiakus: Lehet visszafele mutogatni, de nem sok értelme van. Én csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy Magyarország alapvetően egy mezőgazdasági ország. Az élelmiszer termeléshez olyan jók az adottságok, hogy bűn kihasználatlanul hagyni. Ebben úgy gondolom, hogy egyetértünk, mivel Te is ezt írod "a nyugati gazdák rettenetesen féltek a nálunk jól működő mezőgazdasági szövetségtől". Én úgy fogalmaznék, hogy a nálunk jól működő mezőgazdaságtól.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2011.11.07 07:51

A nyugati gazdák rettenetesen féltek a nálunk jól működő mezőgazdasági szövetségektől.Megtette nekik azt a szívességet az Antal kormány hogy szétverte.Pedig át lehetett volna alakítani őket részvénytársasággá,a kisebbeket meg kft-vé.De akkor mindenki ki akarta venni a szocializmus falából a maga tégláját.Sokan ettől még többet is.A családi vállalkozások egy-két példától eltekintve életképtelenek.Drágán,nagy támogatás mellett termelnek keveset.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Proszto, 2011.11.06 19:18

A mezőgazdaság védelmére,és minőségének biztosítására hozták létre Hollandiában a kereskedőház intézményét.Itt is meg kéne valósítani,ezáltal a termelők érdekei is képviselve lennének.Nem kéne kitiltani a külföldi mezőgazdasági termelőket a kereskedelemből,mert törvénytelen lenne.Viszont a minőség megkövetelésével versenyképessé lehetne tenni a hazai termékeket velük szemben.A magánnyugdíj pénztárak vagyonát lehetne TSZ-ek létesítésére költeni,ezáltal munkahelyek teremtődnének,ami felgyorsítaná az államadósság lefaragását.Az emberek nélkülözni tudnak egyes kényelmi termékeket,de ennie mindenkinek kell!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

aleva, 2011.11.06 16:23

@razarus: Igazad van a szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatban. De mi van a zöldség és gyümölcs termesztéssel, az állattartással? Ezért volt hiba szerintem az állattenyésztést így visszafejleszteni. Vagy ,akkor milyen munkát adnál az embereknek, hogy ne legyenek kénytelenek elvándorolni innen? Nem lehet mindenki számítógép programozó! Vagy tőzsdei kereskedő!?? Hogy csinálják a bolgárok, lengyelek, csehek? Mindenütt működik valahogy, csak nekünk nem? Nekünk csak az jutott, hogy elmenni innen?? Mi lesz az itt maradó öregekkel, betegekkel?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zodiakus, 2011.11.06 16:04

A mezőgazdasági termelőnek kell olcsó hitel,megbízható,pontosan és jól fizető átvevő,és egy jól kidolgozott évekig változatlan támogatás és adórendszer.
Mi van ebből országunkban???SEMMI!!!
Persze spekulálni,utaztatni a búzát,sumákolni ettől még lehet.Ha más nem megy ....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html