A karcagi önkormányzat január végén a Maxicargó Kft.-vel szerződött a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának újjáépítése elnevezésű projekt keretében a területrendezési, út, parkoló és alapközmű előkészítő munkáinak elvégzésére, nettó 298 millió forintért (bruttó 378 millió forint) - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A nyertes cégnek az építménynek kiszemelt karcagi, Fürdő utcai területen június 30-ig kell befejezni a munkát.

A jelenleg budapesti székhelyű (korábban kiskunfélegyházi) Maxicargó fő tevékenysége - a Céginfo.hu szerint - a közúti szállítás, de a bejegyzett tevékenységei között van például az építési terület előkészítése, a napilapnyomás és a vegyes termékkörű nagykereskedelem is. (A karcagi önkormányzat közbeszerzési dokumentuma szerint a nyertes cég mellett az építőipari tevékenységeket végző, budapesti székhelyű Szonita Hungary Kft. tett még ajánlatot.)

QP | Quality Placement

A turisztikai fejlesztésre kijelölt Erzsébet-ligetben épül fel a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonja - közölte 2017 márciusában Dobos László, Karcag polgármestere. A pavilon újratervezése, az újraépítés, az infrastruktúra kiépítése, valamint a létesítmény üzemeltetése a önkormányzat feladata. A Nagykunság és Karcag számos természeti, kulturális és közösségi értékkel rendelkezik, ezeket itt méltó környezetben, modern eszközökkel mutathatjuk be - mondta Dobos László. Az épület alkalmas lesz előadások és rendezvények megtartására is.

Mi legyen az épülettel?

A magyar kormány először 2015. december végén döntött arról, hogy - a több milliárd forint állami támogatással megvalósult - milánói világkiállítás pavilonját újjáépítik Karcagon, az olaszországi projekt lezárását, a terület rekultivációját és a pavilon hazaszállítását pedig az állami tulajdonú Carpathia Kft.-re bízták, és ehhez 500 millió forint támogatást is jóváhagytak. Szőcs Géza, az expó magyar részvételért felelős kormánybiztosa 2015 decemberében azt is bejelentette, hogy a pavilon a kormány döntése értelmében Karcagra kerül, és a magyar történelem sztyeppei, lovas hagyományait mutatja be.

Majd 2016 januárjában az olasz szervezők felkérték Magyarországot, hogy a magyar pavilon maradjon az expó területén, az része lenne az ott létrejövő Olasz Technológiai Intézet épületegyüttesének, fél évvel később a magyar kormánybiztos viszont már arról írt, hogy az olasz fél meggondolta magát, a pavilon hazatér. (A pavilonnal kapcsolatos kiadásokra 2016-ban 650 millió forintot fordítottak.)

Az állam támogatja az újjáépítést is

A kormány 2017 márciusában hozott határozatot arról, hogy Karcag számára az expópavilon elhelyezésére és újjáépítésére, ott kulturális és hagyományőrző tevékenységek befogadására 2017-ben 329 millió forint, míg 2018-ban 1 milliárd 108 millió forint költségvetési támogatást biztosít.

A Carpathia Kft. jogutódja később a Kárpátok-Alpok Zrt. lett, amely jelenleg Valor Hungariae Zrt. néven működik, a társaság igazgatóságának tagja Szőcs Géza egykori kormánybiztos is. A zrt. 2013 és 2017 között mintegy hárommilliárdos veszteséget termelt a 24.hu korábbi cikke szerint (az elérhető 2017-es cégbeszámoló szerint az évben 1,324 milliárdos mínusszal zárt a társaság).

A Kárpátok-Alpok Kft. 2017 áprilisában szerződést kötött nettó 307 millió forintért a KÉSZ Zrt.-vel a milánói pavilon bontására, a terület rekultivációjára és a pavilon Karcagra szállítására, míg a kapcsolódó műszaki ellenőri és tervellenőri feladatok ellátására 29,6 millió forintért a közbeszerzésen közösen induló Kömi Kft.-vel és Főber Zrt.-vel.

Mennyit költöttek az expóra?

Szőcs Géza korábbi nyilatkozatában 5-6 milliárd forintra becsülte a világkiállítás magyar részvételi költségét, amit a pavilon felépítésére, működtetésére, reklámozására és a fellépők díjazására költöttek. Sajtóinformációk ennél magasabb kiadást becsültek, a Magyar Narancs 8 milliárdra tette a részvétel költségét, az Index pedig olyan szerződésekről írt, amelyeket kifizettek, de nem teljesültek.

A pavilont a tervezésétől élénk sajtóérdeklődés kísérte, ugyanis végül nem az a pavilonterv valósult meg Milánóban, amit az arra kiírt ötletpályázaton az első helyre soroltak, hanem a másodiké. A megvalósult, sámándobra hasonlító - eredetileg Életkert nevet viselő - építménytől pedig később az alkotók is elhatárolódtak, "annak építészeti-műszaki színvonaláért, működőképességéért, a terem hangzásáért felelősséget nem vállalhatunk" - írták akkori közleményükben.