A válság hatására kialakult bizalmatlanság gátolja többek között az ingatlanpiaci finanszírozások újraindulását - mondta Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója az OTP Értéktérkép bemutatása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. A bizalmatlanságot mérsékelheti egy megalapozott, validált értékeken nyugvó adatbázis, ami a hitelezés kockázati felárát is csökkentheti. Ezért is készítette el első ízben az OTP Jelzálogbank az országos értéktérképet, amelyben Budapesten irányítószám mélységre lebontva, országosan pedig kistérségenként határozzák meg a lakóingatlanok négyzetméterárát és a forgalmat. Az elnök-vezérigazgató szerint az érték-térkép a következő időszakban sorvezetőként szolgálhat a piaci szereplőknek.
Az első értéktérkép az árváltozást 2008-2010 között vizsgálja, a tranzakciók számát 2007-2009 között elemzi. Az elemzésnél mintegy 340 ezer tranzakciós adatok vizsgáltak, melyek a NAV (korábban Apeh és az Illetékhivatal) valamint az OTP saját adatbázisából származnak.
A válság nem egyformán sújtotta a lakáspiac szegmenseit, az általános trend ellenében volt ahol az árak növekedtek is, máshol árcsökkenés mellett élénkült a forgalom - emelte ki Gyuris Dániel. Volt olyan térség is, ahol olyan mértékben csökkent a tranzakciók száma, hogy az nehezítette a tényleges értékek meghatározását.
A Napi Gazdaság május 11-ei ingatlanszakmai konferenciáján első kézből értesülhet az ingatlanpiacot meghatározó jelenségekről, információkról.
Budapesten a 161 vizsgált irányítószám körzetből 16 körzetben 2008-2010 között emelkedtek az árak, illetve az árcsökkenés mértéke nem érte el az öt százalékot. A fővárosi átlagot (-8 százalék) több, mint kétszeresen meghaladó árcsökkenés 43 körzetben ment végbe , ebből mindössze nyolc volt budai. Az árak kerületi szinten kettőben, a XI. és a kertvárosi körzeteinek kösönhetően a XIX. kerületekben emelkedtek minimálisan - ismertette a kutatási eredményeket Valkó Dávid vezető elemző.
A lakásoknál 9,5 százalékos volt az áresés a fővárosban a két év alatt. A családi házak esetében inkább a stagnálás volt a jellemző. Fővárosi szinten a legdrágább és a legolcsóbb körzetek között csaknem négyszeres a különbség, míg a Budai Várban 584 ezer forint volt egy négyzetméter , az újpalotai lakótelepen 159 ezer forint egy négyzetméter ára.
A legdrágább pesti irányítószám körzet a 1052-es 397 ezer forinttal, Budán a legolcsóbb a 1039-es békásmegyeri lakótelep, ahol 182 ezer forint egy négyzetméter.
Válságállónak bizonyult a XI. és a VIII. kerület, ahonnan 7 illetve 3 körzetben nem csökkentek az árak. Válságtűrő a II., IX., XIV., és a XIX. kerület is, egyenként 4-5 irányítószám körzettel. A válságra leginkább a IV., VI., és XVI. kerületek érzékenyek, a leginkább válság sújtott pedig a XV. kerület, ahol 8 irányítószám körzetből 4 került a válság negatív hatásaival leginkább jellemezhető csoportba.
Országosan leginkább a budapesti agglomeráció, a nagyvárosok és az üdülőhelyek bizonyultak válságállónak.
Budapesti kerületek | 2008. | 2009. | 2010. |
1. | 420 223 | 367 535 | 380 505 |
2. | 406 807 | 403 104 | 399 095 |
3. | 290 419 | 270 864 | 253 829 |
4. | 227 970 | 223 797 | 202 346 |
5. | 398 419 | 394 923 | 350 305 |
6. | 324 647 | 298 040 | 273 708 |
7. | 279 181 | 266 257 | 242 008 |
8. | 253 011 | 256 605 | 221 755 |
9. | 295 810 | 273 102 | 263 019 |
10. | 242 472 | 218 433 | 200 649 |
11. | 283 294 | 305 059 | 292 989 |
12. | 371 947 | 365 406 | 357 835 |
13. | 305 836 | 296 600 | 281 531 |
14. | 289 906 | 270 744 | 260 827 |
15. | 237 621 | 209 054 | 196 012 |
16. | 287 987 | 283 076 | 262 243 |
17. | 256 972 | 234 042 | 225 135 |
18. | 270 934 | 261 795 | 235 651 |
19. | 217 499 | 228 597 | 231 939 |
20. | 231 220 | 213 075 | 194 929 |
21. | 209 372 | 188 911 | 178 135 |
22. | 281 914 | 271 465 | 246 038 |
23. | 215 292 | 227 966 | 203 637 |