Mennyi idő után térül meg a felújítás? Gondot okozhat az új szabály

Nyakunkon az épületenergetikai követelmények szigorodása, de annak aki a környezetvédelem vagy az energiatakarékosság jegyében építkezne, egyre mélyebben kell a pénztárcájába nyúlnia. A plusz költség 10-30 százalék is lehet a hagyományos építéshez, felújításhoz képest, megtérülés tíz éven túl várható. Hatékony állami ösztönző-támogatási rendszer híján nem csoda, ha csak kevesen vállalják a megpróbáltatásokat.
Szepesi Anita, 2016. augusztus 26. péntek, 07:11
Fotó: Stockfresh

Néhány óra alatt kimerült az augusztus 15-én meghirdetett Otthon Melege Program energetikai pályázatának ötmilliárdos kerete, négyezer pályázónak sikerült beadni a kérelmet, miközben a mintegy négymilliós magyarországi lakásállományból 2,5-3 millió energiazabáló ingatlan szorulna energetikai felújításra. Szándék tehát van az energetikai korszerűsítésekre, a megvalósítást ösztönző, érdemi nagyságrendű kormányzati támogatás azonban egyelőre hiányzik. Enélkül pedig nem vágnak többmilliós beruházásba a háztartások, főleg úgy, hogy a megtérülésre sokáig várni kell - figyelmeztetnek a szakértők.

Az utófinanszírozású, pillanatok alatt eltűnő ötmilliárdos keretű, vissza nem térítendő támogatás, előkészületben lévő, hitelképességet feltételező 115 milliárdos hitelcsomag, energiamegtakarítást nem ösztönző lakástakarék-pénztári forrás támogatja elméletben a családok felújítási szándékait - sorolja a jelenleg elérhető forrásokat Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) munkatársa. A támogatási rendszer elemei nincsenek összehangolva, egymással versenyeznek, ki is olthatják egymást, ahelyett, hogy egymást erősítő rendszerbe szervezve, szociális szempontoknak is teret adva ösztönöznének  - hangsúlyozza a szakértő.

Jön a szigorítás

Az előrelépést segítené, hogy 2018-tól több lépcsőben szigorodnak az épületenergetikai előírások: az új középületeknél, az állami támogatásból megvalósuló lakóépületeknél és az engedélyköteles felújításoknál, bővítéseknél a jelenleginél 20-25 százalékkal hatékonyabb, költségoptimalizált szintet kell teljesíteni, 2020-tól pedig már csak közel nulla energiájú épületek - éves fogyasztása négyzetméterenként 75 kWh - épülhetnek, illetve kaphatnak felújítási vagy bővítési engedélyt.

Az első fokozat elérését célzó beruházás, épülettől függően, Szalai Gabriella szerint akár öt év alatt megtérülhet, az új lakások építésénél viszont már a közel nulla energiaigényt kellene megcélozni annak érdekében, hogy a lépcsőzetes szigorítással ne értéktelenedjenek el rohamosan 2018 után a pár éves épületek. Mivel a lakásépítést beindító támogatási csomagból kimaradt az energiahatékonyságot ösztönző elem, így most csak abban lehet bízni, hogy az építtetők belátják, hosszabb távon kifizetődőbb, ha már most a nulla energiás követelményekre gyúrnak - véli a Mehi munkatársa.

A közel nulla legyen a cél

Ertsey Attila építész, az első magyarországi Autonóm Ház kialakítója is úgy fogalmazott, tervezőként a közel nulla energiaigény felé törekvést tartja megfontolandónak, mind a felújításoknál, mind az új építéseknél. Az ezzel járó plusz költséget Ertsey nagyjából 10 százalékra teszi a jelenlegi energetikai előírásokhoz képest, de idézi a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia számításait is. Ebben több épülettípusra és teljesítményre lebontva  1,5-7 milliós sávban mozognak a költségek, a megtérülést pedig  8-30 év között várják.

Új építésnél jó kiindulópontnak tartja az átlagos családi ház nettó 240 ezer forintos négyzetméterárát, amit a passzív ház nettó 300 ezer forintos építési költségével érdemes összevetni.

Mérni, mérni, mérni

Valójában nincsenek pontos mérések, hiteles kontrollvizsgálatok a szigeteléssel elérhető energiamegtakarításról, így a megtérülés is nehezen értelmezhető, az ismertetők, reklámok pedig sokszor félrevezetők - véli Fecske Károly energetikai szakértő. Szigetelés, nyílászáró csere vagy bármilyen más, nagyszabású beavatkozás előtt dinamikus szimulációkat kellene végezni az épületen ahhoz, hogy pontosan meghatározhassák, mihez érdemes hozzányúlni és milyen eredmény várható a beavatkozástól.

Igaz, nem sokan végeznek ma ilyen vizsgálatot, aki viszont foglalkozik vele, annak 100 százalékban lekötik a kapacitásait, csakhogy külföldiek. Magyarországon a jelek szerint még nem jelent meg ez a fajta piaci igény.

Pedig a fogyasztáscsökkenés nem csak a szigetelés vagy a nyílászárók függvénye, a lakhatási szokások hatása legalább ilyen jelentős, nem beszélve a komfortérzés megváltozásáról, erről azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni - mondja Fecske Károly. Bár a szigetelés ugyanaz, de más a hőmérsékletigénye a kisgyerekes családoknak, és másra van szükség ott, ahol egész nap otthon vannak, mint ahol reggel bezárják a lakást, és csak este érkeznek haza a családtagok.

Szigetel? Erre is gondoljon

Arra sem gondol mindenki, hogy a külső szigetelés legalább 15 százalékkal csökkenti a benapozottságot, vagy arra, hogy a páralecsapódás ellen szellőztetni, vagy szellőzőberendezést működtetni kell, ami szintén befolyásolja a belső hőmérsékletet és az annak eléréséhez szükséges energia mennyiségét.

Arról nem is beszélve, milyen komoly következményei vannak egy 30 évesnél idősebb épület működésébe való beavatkozásnak. Márpedig a magyar lakásállomány felújításra szoruló részének nagy hányada ebbe a körbe tartozik - figyelmeztet a szakértő, aki ellentmondásosnak tartja, hogy az állam úgy ösztönzi az energiatakarékosságot, hogy rezsit csökkent, miközben ráveszi a családokat, hogy nagy terheket bevállalva vágjanak bele a felújításba, amivel lényegében fedezet nélküli pénz áramlik az ingatlanokba.

Először a bitet

Egy átlagos családi ház szigetelése és ablakcseréje nem úszható meg 4 millió forint alatt (szerinte csak a szigetelőanyag és a hozzátartozó munkadíj 50 százalékkal drágult az utóbbi 1-2 évben) ami mindössze 20-25-30 százalékot apaszthat a fűtésszámlán, jóval 10 éven túlra tolva a megtérülést. Ez pedig még a mai kamatkörnyezetben sem elég vonzó alternatíva. Ekkora spórolás a szakértő szerint a pontos mérést és szabályozhatóságot  biztosító, a felújítás költségeihez képest fillérekért is beszerezhető okoseszközökkel is elérhető.

Először a bitet kell bevinni a lakásba - fogalmaz Fecske Károly, aki első lépésben inkább okosmérők és szabályozók beszerelését ajánlja a felújítást fontolgatóknak.

Mi számít megtérülésnek?

A klímaváltozás lassításának, a környezetvédelemnek kellene prioritást kapnia az energiatakarékos felújítások ösztönzésénél, a gazdaságossági, megtérülési szempontoknak csak ezek után következhetnének - mondta lapunknak Kárpáti József energiatanácsadó, az Építési Vállalakozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezetes tagozatának vezetője, aki szintén állami ösztönző és támogatási rendszert sürget.

Szemléletformáló programokat, a felújítás gazdaságosságának megítélését biztosító szempontok meghatározását szorgalmazza, ma még ugyanis nincs döntés, mi számít gazdaságosnak az energiatakarékosságra törekvő építéseknél: a gyors megtérülés, az energiamegtakarítás, vagy a széndioxid-kibocsátás csökkenése? Egyszerűen leragadtunk a megtérülésnél, a környezetvédelmi szempontok pedig elsikkadnak a döntéseknél - fejtegeti Kárpáti.

Pénz nélkül is sokat tehetünk az energiahatékonyságért

A szakértő szerint nagyon sokat spórolhatunk önmagában az egyetlen fillérbe sem kerülő gondossággal. Új építésnél már a telek kiválasztásánál eldől a majdani épület energiaigénye, tájolása, benapozottsága, alakja éppúgy döntő fontosságú, mint az oda tervezett épületé.

A gondos kivitelezés szintén sem növeli a költségeket, energiamegtakarítást eredményez viszont, ha az előírt anyagokat, műszaki tartalmat és technológiákat használják fel és pontosan is építik be.

Plusz költség az anyagválasztásnál jelentkezik először, ekkor korrigálhatók az épület és a telek ideálistól eltérő adottságai is, gépészettel végül is minden megoldható, de ha az energiahatékonyság kevésbé érvényesülhet, a szoláris nyereséget nem sikerül felhasználni, mindenképpen hosszabb lesz a megtérülés - mondja Kárpáti József.

Tapasztalatai szerint nagy átlagban 15-20 százalékkal többe kerül az energiatakarékos építkezés, vagy felújítás. Persze, minél rosszabbak az épület energetikai jellemzői, annál jobb lehet az eredményt és gyorsabb a megtérülés, már viszonylag kis ráfordítással, egy jobban működő épület további javítása, a közel nulla energiaigény megcélzása viszont sokkal hosszabb idő alatt hozza be az árát - teszi hozzá.

Nincsenek hiteles adatok

Állami szerepvállalás nélkül nem lesz érdemi előrelépés, sem a meglévő épületállomány megújulásában, sem az energiatakarékos új építésben - hangsúlyozza a szakértő, aki mindemellett azt is kifogásolja, hogy senki nem ellenőrzi a valóságban az épületek energetikai tulajdonságait. Az energiatanúsítványok semmit nem érnek, dokumentumok alapján készülnek, valójában semmit nem bizonyítanak. Hatékony ösztönző és támogatási rendszer pedig nem képzelhető el a ténylegesen elért megtakarítások számonkérésétől - mondja Kárpáti József.

A kormány szerdán módosította a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot (KEOP). Új elemként került bele a közel nulla energiaigényű épületek létesítése, mintaprojekt keretében. A projekt kiemeltnek minősül, a költsége 5,65 milliárd forint és a meghirdetése szeptemberben várható.

HOZZÁSZÓLÁSOK