Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) energiahatékonyságot javító pályázatai között a tervek szerint lesz majd panelfelújításra is kiírás - hangsúlyozta Körtvély Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) osztályvezetője egy pénteki konferencián.
Körtvély emlékeztetett arra, hogy az ország energiafelhasználásának 40 százaléka épületekhez köthető, ennek kétharmada hűtésre, fűtésre jut - írta az MTI-Eco.

Negyvenezer négyzetméter

Magyarországon az épületállomány 70 százaléka energiahatékonyságot javító felújításra szorul, és ez elsősorban az iparosított technológiával épült lakásokat érinti. A szakminisztérium képviselője szerint arra lehet majd számítani, hogy az energiahatékonyságot javító újabb pályázatok között a komplexitás támogatására törekednek, és ez megjelenik majd a támogatás arányában is.

Magyarországon 820 ezer ipari technológiával gyártott lakás van, egy ilyen ingatlan átlagosan 40 négyzetméter hőszigetelésben érintett felülettel rendelkezik. A 30 millió négyzetméterre tehető hőszigetelt panelfelületnek még a felét sem újították fel a 2002-ben indult folyamatban. Számítások szerint 12 centiméter vastagságú felújított hőszigeteléssel a fűtésköltség 50 százaléka takarítható meg lakásonként.

Jelenleg ugyanakkor minden áramfogyasztó komoly összeget fizet a kötelező áramátvételi tarifa (kát) finanszírozásával azért, hogy a távhőfogyasztóknak olcsóbb legyen a hőenergia. További részleteket erről itt olvashat.

Mégis pénzhez jut a lakosság

Korábbi sajtóhírekben felmerült, hogy az ÚSZT kiírásai között épületenergetikai fejlesztésekre összesen 8 milliárdnyi pályázható forrás áll rendelkezésre, azonban erre is csak cégek, önkormányzatok, állami és civil szervezetek pályázhatnak, lakossági program nem szerepelt a felsorolásban.

Bencsik János energiaügyekért felelős államtitkár korábban a közrádióban úgy fogalmazott, a lakóingatlanok felújítására fordítható források azért nem szerepelnek az ÚSZT pályázatai között, mivel uniós pénzekből magánberuházásokat "nem nagyon" lehet támogatni.

Bencsik ugyanakkor arról is beszélt, hogy a Zöld Beruházási Rendszert (ZBR) "beillesztik" az ÚSZT-be, így idén mint 40, illetve - ha a szén-dioxid-kvótából származó bevételek jól alakulnak - akár 70 ezer lakás felújítására is megszülethet idén a támogatási szerződés. Bencsik szerint épületenergetikára jelenleg 32 milliárd forint áll rendelkezésre, a már az ÚSZT részévé vált, a befolyó kvótapénzekből a panelházak szigetelését, nyílászáró-cseréit támogató ZBR-ben.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter egy írásbeli kérdésére adott válaszában korábban azt közölte, hogy összesen mintegy 6-8 milliárd forint bevétel folyhat be a költségvetésbe 2012 végéig az úgynevezett EUA típusú szén-dioxid kibocsátás-csökkentési egységek értékesítéséből, idén a potenciális bevételek mintegy fele realizálható.
Nehezen tervezhető a forrás

A Bajnai-kormány tavaly májusi átadás-átvételi dokumentumokban az szerepelt, hogy a szén-dioxid kvóta értékesítéséből összesen mintegy 38 milliárd forint folyt be 2008 augusztusa óta, ebből 30 milliárd forintot költöttek a ZBR programjainak finanszírozására.

Szakértők szerint ugyanakkor a kvótabevételek bizonytalansága miatt nehezen tervezhető az ilyen források mennyisége. Fellegi egy másik írásbeli válaszban úgy fogalmazott, "a tárca azon dolgozik, hogy az előző kormány által meghirdetett és rosszul megvalósított pályázati rendszer átláthatóbb, hatékonyabb legyen".

Az előző kabinet alatt megítélt támogatások döntő többségét már a jelenlegi kormányzat alatt fizették ki; az elmúlt hónapokban a ZBR panel alapprogram első szakaszában 19 200 lakás felújítását biztosító szerződést kötöttek meg, 16 100 lakás esetében pedig az folyamatban van - tette hozzá a miniszter. Fellegi ekkor úgy vélte, a ZBR panel alapprogram második szakaszában idén március végéig 23 ezer lakás, az energiahatékonysági alapprogramban pedig 2200 családi ház felújítási szerződését köthetik meg.