Metró nélkül nem éri meg ingatlanba fektetni?

Megfordulni látszanak a budapesti ingatlanpiaci trendek: az agglomerációs elvándorlás lassult. Egyre többen költöznek be a városok belső területeire. Budapesten a korábbi lyukak befoltozása és a meglévő infrastruktúra átépítése visszacsalta az embereket az épített környezetbe - mondta Horváth Áron, az ELTINGA Kutatóközpont vezetője (képünkön) a Napi.hu ingatlankonferenciáján.
Szabó Dániel, 2017. május 16. kedd, 12:51

Dinamikus folyamattá vált a városszerkezeti lyukak befoltozása az ingatlanpiacon. Egyre több korábbi városi környezetet újítanak fel, alakítanak át lakóövezetekké. Ez már megfigyelhető abban, hogy az új lakások építése 2011 óta főként a főváros központi területeire koncentrálódott. Leginkább a belsőbb, központi területeken terjeszkedett az ingatlanpiac - mondta a szakértő, példaként említve a Corvin sétányt, valamint a IX. és a XIII. kerület fejlesztését.

Kerületrészek újultak meg, amelyek megágyaztak további - például vendéglátóipari - beruházásoknak. Új funkciót nyertek a városközponttól nem távoli volt ipari épületek is. Ugyanakkor megfigyelhető szerinte az is, hogy a visszatelepülés miatt felértékelődtek az ingatlanárak a metróvonalak mentén. Ugyanígy drágábbak azok a lakóépületek, amelyek a munkabázisokhoz, irodagócpontokhoz közelebb fekszenek.

Ez ellensúlyozta az 1998-2006 közötti agglomerációs kivándorlási időszakot, amikor a főváros folyamatosan elnéptelenedett, a közeli kertvárosi településekre költözött a lakosság. Majd 2013 és 2015 között újjáéledtek a belvárosok világszerte. Budapest esetében az agglomerációs elvándorlás, még mindig jelen van, de Újpest, a XI. és a XIII., valamint a belső pesti kerületek ingatlanai is egyre kelendőbbek.

Mostanában a fővárosi ingatlanárak folyamatosan emelkednek. Horváth Áron szerint ez épp ellentétes folyamat, mint ami az előző építőipari boom alatt volt 1998 és 2006 között:, akkor ugyanis a túlkínálat lenyomta az árakat. Jelenleg az átlagárakhoz képest Erzsébetváros belső területein, Lipótvárosban és Ferencvárosban 125-140 százalékos az árszint.

E területeknél már kiépült közlekedési infrastruktúra van, így az megjósolhatatlan, hogy a csepeli Duna Cityhez vagy a Tóparkhoz hasonló fejlesztések sikeresek lesznek vagy elbuknak. A két projekt ugyanis jövőbeli infrastrukturális fejlesztésekkel számol, ezért Horváth úgy látja: ezek kockázatosak egyelőre.

A Napi.hu által szervezett konferencián más ingatlanpiaci buktatókra is felhívta a figyelmet Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese. Úgy látja, hogy a 2020-as évektől visszaesés jöhet a jelenlegi makrogazdasági trendek alapján.

HOZZÁSZÓLÁSOK