A fővárosi lakásépítésben tavaly kedvező folyamatok indultak el, amik idén is megmaradnak - derült ki a főváros tulajdonában lévő urbanisztikai kutató kht., a Studio Metropolitana mai sajtótájékoztatóján, amelyen ismertették a cég és az E-Build Kft. közös elemzését. (A kutatás csak a legalább 50 lakásos fejlesztéseket vette számításba.) Ongjerth Richárd, a Studio Metropolitana vezetője elmondta: bár a vállalkozói lakásépítésben visszaesés történt az elmúlt évben (6743 otthon építése kezdődött meg, ami 30 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál), a lakások átlagos alapterülete nőtt, 62 négyzetméterről 67-re, s ezzel együtt a jobb minőség felé elmozdulás is tetten érhető. Az önkormányzati lakásépítésben jelentős fejlődés történt - kétharmadával több ilyen bérlakást adtak át tavaly, de ezek száma így is elenyésző a teljes piachoz és az igényekhez képest. Az elmúlt évben 7 új nagyobb önkormányzati fejlesztés indult meg (ez összesen 337 lakást jelent). A legjelentősebb folyamatban lévő ilyen projekt a Corvin-sétányhoz kapcsolódik: ott ppp-konstrukcióban 172 lakás épül. E nyolcadik kerületi fejlesztés mellett a XIII. kerületben indultak még jelentős önkormányzati bérlakás-építések, de ezek nem ppp-megoldásban épülnek. A szállodafejlesztések, a parkolási infrastruktúra és az irodaház-építések terén is jelentős növekedés volt tapasztalható. A közép-magyarországi régióban a kereskedelmi beruházások össz-alapterülete meghaladta a 400 ezer négyzetmétert tavaly, ami négyszeres bővülést jelent 2005-höz képest. Ebből adódóan az idén háromszor annyi kereskedelmi terület átadása várható, mint az elmúlt esztendőben. A tendenciákról szólva elhangzott: az ingatlanfejlesztések terén előtérbe kerülnek a Dunához közelebbi és a rozsdaövezeti projektek. Ezt jelzi, hogy a fővárosban átadott lakás-, iroda-, ipari és logisztikai, és kereskedelmi fejlesztések több mint felének adtak helyet a rozsdaövezetek, míg egy évvel korábban csak 28 százalék volt ez az arány. Ikvai-Szabó Imre, főpolgármester-helyettes az ingatlanpiac teljesítményét méltatva kiemelte, hogy ez a szektor Budapesten megtermelt GDP legnagyobb részét adó öt ágazat közé tartozik. A már említett rozsdaövezetek és a Duna-parti beruházások mellett a 4-es metró vonala mentén fekvő területek felértékelődnek, s újabb fejlesztéseknek adnak helyet. A kormányzati negyed során kiürülő minisztériumi épületek sorsát firtató kérdésünkre a városatya úgy felelt, a mintegy 60, többségében műemlék jellegű belvárosi épületek jövőbeni hasznosítása, eladása rendkívül összetett feladat, s ezt az illetékes állami szervvel együttműködésben kell megoldani. Az ingatlanok többségére jelentős érdeklődés mutatkozik, a legértékesebb, legszebb épületekre szállodaláncok fenik a fogukat, akik 5 vagy 5+1 csillagos hotel terveznek létesíteni az adott létesítményben - fogalmazott Ikvai-Szabó. A Stuido Metropolitana vezetője ehhez azt fűzte hozzá, hogy esetleg többfunkciós hasznosítás is szóba jöhet, vagyis irodák és lakások egyaránt kialakíthatóak lennének a kérdéses épületekben. Erre is minden esély megvan, hiszen a belvárosi, prémium kategóriájú ingatlanok piaca töretlenül fejlődik. Ikvai-Szabó reményét fejezte ki, hogy lesznek olyan ingatlanok, amelyben a közösségi életnek kínálnak majd helyet. Márpedig ha így lesz, tehát szállodák, lakások, irodák települnek be, akkor a városi pezsgés és az élhetőség szempontjából még jobb is, hogy nem minisztériumok lakják majd az épületeket - fogalmazott Ikvai-Szabó.