Milliók számára álom marad a balatoni nyaraló - mutatjuk a számokat

A kiemelt turisztikai körzetek közül a Sopron-Kőszeghegyaljai térségben nőttek legjobban az ingatlanárak, itt a lakásokért ma 66 százalékkal kell többet fizetni, mint 2012-ben - derül ki az FHB üdülőpiaci felmérésből. A tavakhoz kapcsolódó üdülőkörzetek közül továbbra is magasan a legdrágábbnak a Balaton számít.
Szepesi Anita, 2017. július 13. csütörtök, 17:20

Magyarországon 8 kiemelt üdülőkörzet található, a Budapesti, a Balatoni (BKÜ), a Mátrai, a Sopron-Kőszeghegyaljai, a Mecseki, a Tisza-tavi, a Dunakanyari és a Velencei-tó - Vértesi. Közülük négy, azaz a BKÜ, a Tisza-tó Kiemelt Üdülőkörzet, a Sopron-Kőszeghegyalja Kiemelt Üdülőkörzet és a Velencei-tó - Vértes Kiemelt Üdülőkörzet kapcsolódik egy-egy jelentősebb hazai tóhoz.

Íme, a kistérségi lista

A drágulásban éllovas Sopron-Kőszeghegyaljai térség mellett szintén jól szerepel a Budapest Kiemelt Üdülőkörzet, ahol az elmúlt három évben jelentős volt a lakáspiaci élénkülés, több mint 56 százalékos árnövekedést okozva. A kiemelt üdülőkörzetek többségében fordult a piac 2013-2014-ben, egyedüli kivétel a Tisza-tó környéke, bár itt nagyon kevés volt a tranzakció évente, ami nehezíti az áralakulás irányának a meghatározását.

Az elemzés a nyaralóárakat csak azokban az üdülőkörzetekben vizsgálta, ahol az üdülők tényleg kikapcsolódás célját szolgáló ingatlant jelentenek, illetve ahol megfelelő adatok álltak rendelkezésre. A listáról így kimaradt Budapest és Sopron környéke. A többi kiemelt üdülőkörzet közül a Balatonnál a legmagasabbak az árak, több mint 283 ezer forint volt egy tipikus nyaraló négyzetmétere 2016-ban. Második a Velencei-tó környéke 186 ezer forintos négyzetméterárával. A tópartok közül a Tisza-tó Kiemelt Üdülőkörzet erősen lemaradt, még az 50 ezer forintot sem érte el a 2016-ban gazdát cserélt ingatlanok fajlagos ára, de mivel nagyon kevés az ügyeltek száma, így az árak évről évre erősen ingadoznak.

Ahol az üdülőövezet közel helyezkedik el a vízparthoz -mint Siófok és Fonyód esetében -, a nyaralóárak meghaladják a lakóingatlanárakat. Ugyanakkor, ahol az üdülők távolabb találhatóak, vagy ahol nem alakult ki kimondott üdülőövezet -mint Hévízen -, a nyaralóárak alacsonyabbak. Összességében a lakóingatlanokhoz hasonlóan üdülőt is olcsóbban vásárolhatunk a Velencei-tó partján, mint a Balatonnál.

A Balaton mellett Siófok és Balatonfüred környékén kellett fizetni a legtöbbet a parthoz közeli kistérségek közül, de összességében az üdülőkörzetben a legdrágábbnak a Hévízi térség számított. Utóbbi kettő esetében már közelítette a 300 ezer forintot a vásárlók által tavaly a lakóingatlanok négyzetméteréért fizetendő összeg. Az árak jellemzően magasabbak voltak az Északi-parton, mint a tó déli részén.

Ez a legdrágább kistérség

A nyaralópiacon magasan a legdrágább a Siófoki, és a Balatonfüredi kistérség, több mint 400 ezer forintos üdülőáraival. Jellemző, hogy a Balaton mellett található kistérségek jelentős része esetében a medián árak emelkedése már legalább 3-4 éve tart, de például Balatonfüred környékének az árai már 2010 óta folyamatosan növekednek.

A legdrágább a Balatonfüredi kistérség 434 ezer forinttal a 2015-2016-os átlag alapján. Jellemző, hogy ennél is sokkal magasabb, 600 ezer forint feletti volt a 2016-os medián tranzakciós ár a városban, ez azonban valószínűleg az elkészült újlakás-fejlesztéseknek, illetve néhány nagyobb értékű tranzakciónak köszönhető, amelyek átmenetileg emelték meg jelentősen az átlagárakat.

A második helyen a drágaságban Siófok áll, itt a 2016-os tranzakciók alapján 424 ezer forint volt a nyaralók fajlagos ára. Több kistérségben nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű adat, ami ugyanakkor mutatja, hogy ezeknek a területeknek az üdülőpiaca kisebb jelentőségű.

És a városok?

A vízpartok közelében a legdrágább településnek Hévíz számít, amelyet további két balatoni település követ. Ez mutatja, hogy hazánk legnagyobb tavának közelsége a lakóingatlanok esetében komoly árprémiumot jelent, egyedül Fonyód és Keszthely csúszott valamivel lejjebb a listán.

A Velencei-tónál - a tóparti felár mellett -a főváros agglomerációs hatása is erőteljesen érvényesül, továbbá Székesfehérvár közelsége is fokozhatja a keresletet, magasabb árakat előidézve. A Tisza-tavi települések jellemzően a lista alján foglalnak helyet, a térség gazdasági ereje ugyanis gyenge, a tó adottságai miatt pedig a vízpart közelségének árfelhajtó hatása alacsony.

HOZZÁSZÓLÁSOK